Washington addig nem nyugszik, míg Iránt teljesen el nem szigeteli
A mantrázás oka, hogy az Európai Unió külön utat választ Irán-politikájával kapcsolatban.
Donald Trump amerikai elnök 2018. májusban mondta fel a 2015-ben Iránnal kötött többhatalmi atomalkut arra hivatkozva, hogy az ország nem tartja be kötelezettségvállalásait. Az Egyesült Államok ezt követően életbe léptette a korábban felfüggesztett szankciókat.
Pence ennek fényében nem véletlenül sajnálkozott ismét. Washington szerint az Egyesült Államok európai szövetségesei eddig nem bizonyultak együttműködőnek Irán ügyében. Az amerikai alelnök úgy véli, hogy a terrorizmus legjelentősebb állami támogatójaként az iszlám köztársaság jelenti a legnagyobb veszélyt a Közel-Keleten. Pence szerint az iráni rezsim becsvágya egy új holokauszthoz vezethet a térségben.
Ezzel szemben az EU, különösen a francia-német tengely a potenciális gazdasági együttműködések lehetőségét látja a csaknem 80 milliós Közép-Ázsiai országban.
Pence azzal vádolta meg az európai országokat, hogy megpróbálják kikerülni a büntetőintézkedéseket. A szankciók életbe léptetését követően Nagy-Britannia, Németország és Franciaország létrehozott egy nem dolláralapú kereskedelmi csatornát (Instex), amely lehetővé teszi, hogy folytassák a kereskedelmet Iránnal. Az amerikai alelnök szerint ez rossz lépés volt, amely csak megerősíti az iszlám köztársaságot, meggyengíti az EU-t, és tovább mélyíti a szakadékot Európa és az Egyesült Államok között.
„Itt az ideje, hogy európai partnereink visszalépjenek az iráni nukleáris megállapodástól, és csatlakozzanak hozzánk, hogy együtt biztosítsuk a szükséges gazdasági és diplomáciai nyomást, amellyel megadhatjuk az iráni népnek, a térségnek és a világnak a békét, a biztonságot és a szabadságot, amelyet megérdemel.”
Pence a nyomásgyakorlás fokozását helyezte kilátásba, ha a teheráni rezsim nem változtat magatartásán.
Erre válaszul Teherán többször is bírálta a napokban az Irán-ellenes cirkusznak nevezett amerikai-lengyel szervezésű konferenciát. A tanácskozás napirendjén a szíriai, a jemeni és a palesztin-izraeli konfliktus, a terrorizmus, illetve a térségbeli rakétaprogramok szerepelnek. A konferencián a világ több mint 60 országa vesz részt, köztük Izrael és több arab állam. Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli.
Forrás: MTI
