A magyar animáció új nemzedéke a Collegium Hungaricum Berlinben
A CHB régi törekvése, hogy a magyar kultúrát nemzetközi összefüggésekbe ágyazva mutassa be Németország globális kisugárzású művészeti központként számon tartott fővárosában. Ennek a felfogásnak a révén a CHB neo-bauhaus stílusú belvárosi épülete teljesen megtelt csütörtök este, amikor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Animáció tanszékén készült alkotásokból összeállított válogatást vetítették a Berlini független filmes buli (The Berlin Indie Film Party) elnevezésű rendezvényen.
A CHB a legnagyobb berlini angol nyelvű kulturális magazin, az Exberliner, a Berlinaléval párhuzamosan futó Kritikusok hete (Woche der Kritik) és a város több mint 50 filmfesztiválját összefogó fórum, a FESTIWELT közreműködésével szervezte meg a nagy sikerű estet.
„A siker titka az lehet, hogy olyan rendezvényekhez kapcsolódunk, amelyek fontosak a városnak és megmozgatják az embereket, és ha ezeknek a keretében tudunk olyan programokat nyújtani, amelyek relevánsak, izgalmasak, de mégis másmilyenek, mint a nagy helyszíneken zajlók, akkor működhet a dolog” – mondta a közmédiának Nagy Márta, a CHB igazgatója. 
A MOME válogatásában nyolc rövid animáció és digitális rajzanimáció szerepelt, mások mellett Zénó Mira, Mákó Borbála és Buda Flóra Anna alkotásai. Valamennyi a magyar animáció fiatal nemzedékét képviseli. Bemutatkozásukhoz az adta az apropót, hogy a Berlinale rövidfilmes versenyprogramjába – amelybe világszerte négyezernél is több alkotással pályáztak – bejutott két magyar munka is, Buda Flóra Anna Entropia és Tóth Luca Lidérc úr című animációja.
Nemcsak a Berlinalén, hanem több más nagy szemlén, például Cannes-ban is „szeretik a magyar animációt, ami nem a véletlen műve, hanem az utóbbi évek munkájának az eredménye” – mondta Fülöp József, a MOME rektora, a diplomamunkaként készült Entropia egyik producere.
A Berlinalén „nagyon sok fesztiváligazgató és programszervező nézi a filmeket, így az itt megjelenő munkák útja az újabb fesztiválokhoz szinte ki van kövezve” – tette hozzá Fülöp József.
A MOME válogatásában többnyire nők alkotásai szerepelnek, ami a Berlinaléhoz kapcsolódó CHB-s programsorozat másik fő jellemzője. Dieter Kosslick, a fesztivál igazgatója a napokban arról beszélt, hogy „a film jövője női, és mi is éppen erre fókuszáltunk, pedig nem is tudtuk, hogy ezt mondja majd” – jegyezte meg Nagy Márta.
A CHB egy további rendezvényének ötletét az adta, hogy digitálisan felújított változatban tért vissza a Berlinaléra Mészáros Márta Örökbefogadás című filmje, amellyel a rendező 1975-ben első nőként és első magyarként elnyerte a fesztivál fődíját, az Arany Medvét.
A CHB-ban a világpremier alkalmából a Kossuth-díjas művész két másik, szintén felújított filmjét – Ők ketten, Napló gyermekeimnek – mutatták be, valamint pódiumbeszélgetést szerveztek a rendező és az egyik leghíresebb német színésznő, Hanna Schygulla részvételével.
Ez a program „ugyancsak rengeteg látogatót vonzott, voltak, akik délután kettőtől este kilencig csodálták Mészáros Márta filmjeit, és a rendező és Hanna Schygulla beszélgetését” – mondta az intézet igazgatója, kiemelve: „nagyon nagy élmény látni, hogy ilyen sokan érdeklődnek a magyar és a német filmművészet iránt”.
A CHB számos szakmai rendezvénynek is otthont ad a Berlinale alatt. Így az intézetben tartotta éves találkozóját és műhelyprogramját az Európai Női Audiovizuális Hálózat (European Women’s Audiovisual Network – EWA). A téma a női filmrendezés volt, a résztvevők között magyar alkotók is voltak.
Nagy Márta elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Filmalappal produceri fórumot is szerveztek, amelyen magyar és georgiai szakemberek tárgyaltak projektjeikről és az együttműködés lehetőségeiről.
A vasárnapig tartó 69. Berlinalén 74 országból 400 filmet mutatnak be. A német főváros filmfesztiválja a cannes-i és a velencei mellett a legjelentősebb az A-kategóriás nemzetközi szemlék sorában.
MTI
