CDU-elnök: a német kereszténydemokraták tanultak a 2015-ös menekülthullámból
A migráció, a menekültügy és a biztonság kérdéseiről tartott kétnapos tanácskozást záró beszédében kiemelte: a 2015-ös menekülthullám váratlanul érte Németországot és humanitárius rendkívüli állapotot idézett elő, amelyben nem lehetett valamennyi döntést nyugodtan, a kellő alapossággal mérlegelni, hanem az adott helyzet és a társadalmi hangulat hatása alatt kellett intézkedni.
A párt elnöke azt mondta, ilyesmi többé nem fordulhat elő, ezért ki kell dolgozni egy úgynevezett migrációs monitoring rendszert, amely idejében figyelmeztet a menekülthullámokkal fenyegető válsághelyzetekre. A CDU-nak ezzel is világossá kell tennie a választók előtt, hogy megtanulta 2015 leckéjét.
Annegret Kramp-Karrenbauer kifejtette, hogy a társadalmi megbékélésen is dolgozni kell, a CDU-nak Németország legnagyobb pártjaként az a feladata, hogy betemesse a migráció körüli viták miatt keletkezett árkokat. A menekültügy gyakorlatában is egyensúlyt kell teremteni, „a humanitás és a szigorúság” elvét egyformán érvényesíteni kell.
Az előző elnök, Angela Merkel kancellár részvétele nélkül tartott úgynevezett műhelytanácskozás eredményeit összefoglalják egy tanulmányban, amelyet február végén vitat meg a párt elnöksége. A legfontosabb megállapítások és követelések bekerülnek az európai parlamenti (EP-) választásra készülő programba.
A párt székházában rendezett tanácskozáson négy munkacsoportban, tudósok, intézmények – például a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) – szakértői és CDU-s szakpolitikusok részvételével tekinttették át a legfontosabb témákat.
A munkacsoportok vezetőinek beszámolója alapján az EP-választási programban kiemelt helyen szerepel majd az Európai Unió külső határának hatékony védelme és az EU-s határ-, és partvédelmi ügynökség, a Frontex megerősítése. Létre kell hozni továbbá egy egységes be-, és kiutazási nyilvántartást az állandó belső határőrizet nélküli schengeni övezetben. Hangsúlyozták azt is, hogy EU-s szinten harmonizálni kell a menekültügyi eljárás és ellátás alapszabályait.
A nemzeti szintű teendők között egy sor szigorítás szerepel, a többi között a menekültügyi eljárást hátráltató, például a személyazonosságuk megállapításában nem közreműködő menedékkérők ügyében. A munkacsoportok megállapításai között az is szerepel, hogy a BAMF döntéseivel szembeni jogorvoslat lehetőségét szűkíteni, az elutasított és kitoloncolásra jelölt menedékkérők őrizetbe helyezésének lehetőségét pedig bővíteni kell.
Az évek óta megoldatlan gondok közé tartozik az is, hogy az elutasított és az országból eltávolított menedékkérők jelentős része rövid időn belül visszatér. A CDU szerint velük szemben minden eddiginél keményebben kell fellépni, a többi között be kell vezetni, hogy nem kaphatnak semmilyen szociális támogatást.
A szövetségi belügyminisztérium kimutatása szerint tavaly 185 853 menedékjogi kérelmet nyújtottak be a BAMF-hoz, ami 16,5 százalékos csökkenés a 2017-ben regisztrált 222 683-hoz képest. A nemzetközi migrációs válság eddigi legsúlyosabb szakaszában, 2015-ben mintegy 890 ezer menedékkérő érkezett Németországba, 2016-ban pedig 280 ezer.
(MTI)
