Rétvári: a nemzet érdeke az első, nem a nemzetközi ideológiáké
Rétvári Bence a Konrad Adenauer Alapítvány, a Kommunizmus Bűnei Alapítvány és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága által szervezett, a Tanácsköztársaságról szóló konferencián párhuzamot vont a száz évvel ezelőtt történtek és a mai politikai helyzet között, és a balközép és a jobbközép pártok történelmi felelősségére hívta fel a figyelmet. Szerinte
ezeknek a politikai erőknek el kell dönteniük, mi a fontosabb a számukra: a polgári demokratikus gondolkodás megvédése, vagy az, hogy a hatalomért képesek szélsőségekkel egyezkedni.
Felidézte, voltak szociáldemokraták, akik az első és a második világháború után kiegyeztek a kommunistákkal és ezzel a hatalomba segítették őket.
Az államtitkár megdöbbentőnek nevezte, hogy politikai szereplők, akik korábban a kommunista rendszer bűneit próbálták letagadni vagy relativizálni, az utóbbi időben a náci eszmék mai politikai követőivel toleránsak.
Szerinte a szélsőségekre „kikacsintgatók”, ha kell, „kádári nosztalgiával” próbálják meg relativizálni 40 év kommunista diktatúra bűncselekményeit, és ha kell, azokkal a politikai erőkkel is összeállnának, akik korábban „kicsit rasszista, kicsit antiszemita retorikával igyekeztek a politika világába betörni”.
A polgári, középpárti gondolkodás minden szélsőséget egyformán visszautasít, és van olyan gondolkodás, ami számára ez nem jelent gátat. Hozzátette: ez utóbbi az, ami Magyarország számára már két tragédiát is okozott, a Tanácsköztársaságot és a 40 év kommunizmust.
Rétvári Bence arra hívta fel a figyelmet, hogy a kommunizmus és a nácizmus is meg akarta változtatni az emberek gondolkodását a hagyományos értékekről, és szerinte ma a globalizmus is hasonló veszélyt rejt.
Vannak olyan alapértékek, amelyek Európa, és benne Magyarország számára évszázadokon keresztül biztos alapot jelentettek; ezek a nemzet, a hit és a család – mondta. Utóbbira utalva úgy fogalmazott: minden nemzetközi beavatkozás, ami lehet akár „nemzetközi bíróság, bizottság, nyomásgyakorlás, elvárás, norma, elemzők jelentése, monitoring bizottság vizsgálata”, ami a család hagyományos és természetes fogalmát próbálná átírni, a számunkra nem elfogadható – szögezte le. Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi képviseletvezetője a Tanácsköztársaságot a 20. századi kommunista hatalomgyakorlás első brutális megjelenésének nevezte.
Felidézte, hogy az embertelen eszme mind Magyarországon, mind pedig Németországban az első világháború utáni zűrzavaros időkben tűnt fel.
Szerinte a Tanácsköztársaság 133 napjáról folytatott vita aktualitását jelzi az is, hogy feléledt a diszkusszió a korszak áldozataira emlékező Kossuth téri emlékmű újraállításáról.
MTI