Az Ipar 4.0 az oktatásban című rendezvényen az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetői szerint folyamatos változásban vannak a munkavállalóktól elvárt kompetenciák, és az oktatásnak lépést kell tartania ezzel.
Az ITM gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára, György László példaként említette, hogy a problémamegoldás képessége, a csoportban való munka, továbbá a logikus rendszerben való gondolkodás képessége kiemelt fontosságúvá vált.
Kiemelte, hogy a 21. század legnagyobb kihívása a technológia változása, amely a szakképzést, a felnőttképzést is érinti, ezért is alakítják át ezek rendszerét.
Pölöskei Gáborné, az ITM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára arról beszélt: fel van adva a lecke, hogy az oktatás lépést tudjon tartani a változásokkal. Ehhez a többi között vonzóvá kell tenni az infrastruktúrát, az eszközöket is, amelyek a 21. századi oktatást segítik.
Fontosnak nevezte, hogy vonzóvá tegyék a szakképzést. Példaként említette, hogy nagy szükség van technikusokra, ehhez meg kell mutatni, milyen lehetőségek vannak e téren, s milyen karrierlehetőség vár rájuk.
A helyettes államtitkár szerint arra van szükség, hogy valóban olyan emberek oktassanak, akik a legmodernebb ismeretekkel rendelkeznek. A duális képzés lehetőséget ad arra, hogy a vállalatoknál lévő információk, technológiák bekerüljenek az oktatási rendszerbe.
hirdetésA rendezvénynek a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum (BMSZC) Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája adott otthont, amely során bemutatták a FESTO DIDACTIC Ipar 4.0 oktatási mintarendszert.
Molnárné Rénes Éva, az intézmény főigazgatója elmondta, a mintarendszert a magyar szakképzésben először iskolájukban fogják az oktatásba integráltan alkalmazni.
Kiemelte, hogy az ipar 4.0, a negyedik ipari forradalom elemei – mint amilyen a mesterséges intelligencia, vagy a kiterjesztett és virtuális valóság – azt mutatják, hogy radikálisan átalakul a termelés és a munka jellege. Az előrejelzések szerint a 2020-as évekre Európában az állások többségéhez magasan képzett, a fejlett technológiákban jártas munkaerőre lesz szükség.
Kucsák László, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke elmondta, fontos, hogy a lehető legtöbb felületen el tudják érni a fiatalokat, hogy megismerjék a szakképszés hosszú távú vonzó lehetőségeit.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a szakképzés kapcsán nemcsak arról kell beszélni, hogy a gazdaságnak munkaerőre van szüksége, hanem arról is, hogy az embernek is kell az alkotás öröme.
Szükség van munkaerőre, befektetőre, külföldi tőkére, technológiára, de a legfontosabb, hogy mindenki kiteljesedhessen önmagában – fogalmazott.
Suha György, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) miniszteri biztosa azt kiemelte, a magyar kormányzat, valamint a tárca óriási erőfeszítéseket tesz azért, hogy a behívható tőkét Magyarországra csábítsa. A KKM erre külön háttérintézményt működtet, a Nemzeti Befektetési Ügynökséget (HIPA). Ennek tavalyi működése nyomán 98 projekt jött Magyarországra, így csaknem 4,3 milliárd euró működő tőke érkezik ide a következő években, s 17 ezer új munkahely létesül
(MTI)
