Trump többfrontos háborút vív
A fontos stratégiai pontok egyike az Egyesült Államok és Mexikó határvidékén található. Keddi beszédében Trump ismét felhívta a figyelmet a határvédelem fontosságára. Az elnök állítása szerint „sürgős országos válságról” van szó a déli határon, s emiatt abellitikai ellentétek félretételét, kétpárti összefogást javasolt annak érdekében, hogy megállíthassák az illegális migrációt.
A határmenti fal kérdése az amerikai belpolitkában korábban példa nélküli, mintegy 35 napos kormányzati leállást eredményezett, s még most sem derült ki, hogy ebből a republikánusok vagy a demokraták jönnek-e majd ki jól hosszútávon.
Mindeközben pedig a határ mentén sem állnak le az események, egyre több migráns közelti meg az USA-t. Február 6-n hajnalban egy kb. 1500 főt számláló migránskaraván érkezett meg a határra, amely egyelőre egy határmenti gyártelepen lettek elszállásolva. A helyi sajtó értesülése szerint az amerikai rendőrök már őrizetbe vettek néhány olyan migránst, akik az éj leple alatt illegálisan próbáltak átsurranni a határon.
Trump megfogalmazása szerint a bevándorlási politika rendezése „morális kötelezettség”. Nem utasította el azt, hogy Amerika újabb bevándorlókat fogadjon be, de azt kikötötte, hogy a befogadottak legálisan kell, hogy az országba érkezzenek.
Úgy fogalmazott: ha ez nem így történik, akkor annak árát a tisztességesen dolgozó amerikai polgárok fizetik meg, részben a munkahelyük elvesztésével, részben pedig a közbiztonság romlásával. Ezáltal arra is utalt, hogy nemrég – elsősorban New Yorkban – számos olyan bűnbandát számoltak fel, amelyeknek tagjai illegálisan tartózkodtak az országban.
Mindazonáltal egyelőre úgy fest, hogy a határ menti fal és a bevándorlás kérdésében Amerikában nem lesz egyhamar konszenzus. Stacey Abrams, a Demokrata Párt képviselője ugyanis Trump beszédére reagálva védelmébe vette többek közt a migrációt is. „Amerikát a bevándorlók és nem a falak tették erőssé” – hangoztatta a georgiai fővárosban, Atlantában elmondott beszédében.
A „belső front” mellett az amerikai külpolitikában is változások várhatóak. Az utóbbi időben felmerült annak a lehetősége, hogy normalizálódik Amerika és Kína viszonya, az elnök azonban ezt szigorú feltételekhez kötné.
Trump keddi évértékelő beszédében hangot adott azon álláspontjának, hogy Kína nemcsak tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat, hanem eltulajdonítja az amerikai szellemi tulajdont is. „Az amerikai vagyon meglopásának véget kell vetni” – szögezte le.
A Közel-Keleten úgy fest, hogy gyengülni fog az amerikaiak jelenléte, Szíriából ugyanis folytatják az amerikai csapatok korábban megkezdett kivonását. Továbbá Afganisztán tekintetében is felmerült az amerikai erők kivonása, de ehhez még az amerikaiak szerint szükség lenne arra, hogy megegyezzenek a helyi tálibokkal.
Az viszont még kérdésesnek látszik, hogy Irakban maradnak-e még amerikai csapatok. Mivel Trump már jó ideje Iránt is igyekszik kontroll alatt tartani, ezért vélhetően Irakban valamilyen szintű amerikai jelenlét továbbra is lesz. Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter a mai nap során úgy fogalmazott ennek kapcsán, hogy az Egyesült Államok „mészárosokat, diktátorokat és szélsőségeseket támogat a Közel-Keleten”. Az iráni külügyminiszter szerint a Washington által támogatott politikusok csak romlást hoztak a térségre.
Nagy vihart kavart a múlt héten az, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pénteken bejelentette, hogy az Egyesült Államok megkezdi az INF-egyezményből való kivonulás folyamatát. Mindez azt jelenti, hogy az USA a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződésből eredő kötelezettségvállalásait számolja fel.
A lépést az váltotta ki, hogyy az amerikai értesülések szerint Oroszország a szerződést nem tartotta be, s emiatt szánták el hasonló lépésre magukat. Emellett Trump szerint a jelenlegi szerződési feltételek Oroszország mellett Kínának is sokkal inkább előnyösek, mint az USA-nak.
Mike Pompeo úgy fogalmazott, hogy „Oroszország éveken keresztül lelkiismeret-furdalás nélkül megsértette a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződést” s ezzel „európaiak és amerikaiak millióit sodorja nagyobb veszélybe”. Hozzáfűzte, hogy: „kötelességünk erre megfelelő választ adni”.
Trump úgy nyilatkozott: nem zárja ki azt, hogy az Egyesült Államok egy új szerződés megkötéséről tárgyaljon Oroszországgal, Kínával és más országokkal: „Talán tárgyalhatunk egy másfajta megállapodásról, Kína és mások bevonásával” – fogalmazott. Ezzel párhuzamosan bejelentette azt is, hogy az Egyesült Államok korszerűbb rakétavédelmi rendszer fejlesztésén dolgozik.
Az INF-szerződés érvénytelenedése kapcsán sokan attól tartanak, hogy ezzel ismét a fegyverkezés korszaka köszönt be, illetve megnő a nemzetközi konfliktusok kitörésének esélye.
Nemrég pedig az is kiderült, hogy február 27-28-án, Vietnámban újabb találkozóra került mar sor Trump és Kim Dzsong Un, Észak-Korea vezetője közt. Trump úgy foglalmazott, hogy sok munka van még hátra, de jó a viszonya Kim Dzsong Unnal.
(MTI)
