Theresa May brit miniszterelnök szerint London nem fogja megengedni, hogy Észak-Írország és az Ír Köztársaság között ismét a múltat felidéző határellenőrzési rendszer alakuljon ki a brit EU-tagság megszűnése után. A konzervatív párti brit kormányfő az északír fővárosban, Belfastban mondott beszédet helyi üzleti vezetők előtt, nem titkoltan azzal a céllal, hogy eloszlassa a Brexit utáni ír-északír határforgalmi rendszerrel kapcsolatos, egyre erőteljesebb félelmeket.
A miniszterelnök azt mondta, hogy a brit kormány változatlanul tartja magát azon kötelezettségvállalásához, hogy nem lesz kemény határ Észak-Írország és Írország között, és ennek alapján semmiféle fizikai határellenőrzési infrastruktúra és forgalomellenőrzési mechanizmus nem jön létre e határon a Brexit után.
Theresa May szerint ez azt is jelenti, hogy az emberek a határ mindkét oldalán a Brexit után is pontosan ugyanúgy élhetik életüket, mint most. A brit miniszterelnök kiemelte beszédében, hogy az észak-írországi üzleti szervezetek, mezőgazdasági vállalkozások és a civil csoportok egyaránt támogatták a Brexit feltételrendszerében foglalt készenléti mechanizmust (backstop). Ennek a tartalékmegoldásnak a célja éppen a hosszú évek óta nem létező ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülése lenne abban az esetben, ha London és az EU között nem jön létre időben olyan átfogó kereskedelmi megállapodás, amely a határellenőrzést önmagában feleslegessé teszi.
A 499 kilométeres ír-északír határ a Brexit után az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára lesz.
A londoni alsóház mindenekelőtt a backstop-mechanizmus miatt utasította el a múlt hónapban példátlan, 230 fős többséggel az EU-val novemberben elért 585 oldalas kilépési megállapodást. A konzervatív alsóházi frakció keményvonalas Brexit-tábora és a kisebbségi tory kormány külső támogatója, a nem kevésbé EU-szkeptikus irányvonalú Demokratikus Unionista Párt (DUP) – a legnagyobb északír protestánst britpárti erő – attól tart ugyanis, hogy a backstop-megoldás jelenlegi formája, ha életbe léptetése szükségessé válik, végleg vámuniós viszonyrendszerben tartaná az Egyesült Királyságot az EU-val.
Közben a legfrissebb aktivitási mérőszámok szerint alig kimutatható üteműre lassult az év elején a brit szolgáltatási szektor teljesítményének növekedése, nem utolsósorban a brit EU-tagság megszűnésének folyamatát övező bizonytalanságok miatt. Szakértői vélemények szerint az új mutatók arra vallanak, hogy a brit gazdaság egészének növekedését a lefulladás fenyegeti.
Az IHS Markit pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit gazdasági ágazatok beszerzési aktivitását mérő intézet közös felmérése szerint a brit hazai össztermék csaknem 80 százalékát előállító szolgáltatási szektor beszerzésimenedzser-indexe januárban 50,1-re, két és fél évi mélypontra csökkent a decemberben mért 51,2-ről.
Chris Williamson, az IHS főközgazdásza az adatismertetéshez fűzött kommentárjában alig burkolt utalást tett arra, hogy nem tartja kizártnak a recesszió kialakulását sem a brit gazdaságban. Williamson azt mondta, hogy az új BMI-felmérés adatai azt jelzik, hogy a brit gazdaságot a növekedés lefulladása, vagy még ennél is rosszabb fejlemény fenyegeti, különös tekintettel arra, hogy a Brexittel kapcsolatos eszkalálódó bizonytalansághoz a világgazdaság növekedésének lassulása társul. A recesszió lehetősége – különösen a megállapodás nélküli Brexit esetére – a brit jegybank legutóbbi forgatókönyveiben is szerepel.
(MTI)
