Négymilliárd forintból indul fejlesztés a Győri Egyházmegye központjában

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy 2010 óta soha nem látott mennyiségű összeget fordított a kormány az egyházi tulajdonban lévő épületek, köztük székesegyházak és templomok felújítására. Az Európai Unió statisztikai hivatala szerint az EU-ban a legtöbb pénzt Magyarország költi egyháztámogatásra, különösen műemlékek felújítására.

Ma, amikor Európa elvesztette saját identitását, feladta önmagát, Magyarországnak meg kell tudni mutatnia, akár az épített örökség bemutatásán keresztül is, hogy milyen a magyar identitás, ami a keresztény kultúrából fakad – hangoztatta.

Hozzátette, hogy ezek a fejlesztések a lelki gazdagodás elősegítésén túl a turisztikai árbevételt is növelik, mert az ország vonzerejének jelentős része az egyházak vonzerejében van.

Felidézte, hogy a mai egyházpolitikát 1998-ban alapozták meg, s akkor kezdték el a felújítási programot is, mert azzal szembesültek, hogy az egyházi épületek sokkal rosszabb állapotban vannak, mint az állami tulajdonú épületek. „Ezzel a lépéssel visszaállítottuk a történelmi igazságot és jóvátettük azt a diszkriminációt, ami a szocializmus idején érte a vallásos embereket” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke elmondta, hogy a beruházás részeként egyebek mellett befejeződik a Nagyboldogasszony-székesegyház felújítása, zarándokházakat alakítanak ki és felújítják a Győri Hittudományi Főiskola épületét.

Felidézte, hogy a székesegyház rekonstrukciója 2017 májusában kezdődött, akkor az épületgépészeti, világítási, fűtési, biztonsági és hangosítási rendszert, valamint a burkolatot cserélték ki. A mostani szakaszban restaurálják egyebek mellett a főoltárt, a mellékoltárokat, a szószéket, a díszítőfestéseket, a főhajóban található fabetéteket és a mennyezeti freskókat.

A fejlesztés jelenlegi szakasza mintegy 1,8 milliárd hazai forrásból valósul meg.

A Győri Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet épületében felújítják a nyílászárókat, korszerűsítik a teljes belső gépészeti és elektromos rendszert és megújítanak számos oktatási célt szolgáló helyiséget. A rekonstrukció 1,2 milliárd forint hazai forrásból valósul meg.

A felújítással olyan emberi közösséget formáló szintérré tudjuk tenni az épületet, amire nagy szükség van – fogalmazott Veres András.

Hétszázmillió forint hazai forrásból zarándokszállásokat alakítanak ki az egyházmegye tulajdonában lévő, jelenleg használaton kívüli épületekben.
Európai uniós forrásból, a Gazdaságfejlesztési és innovációs program keretében a Konvent – Káptalandomb turisztikai attrakciófejlesztése elnevezésű pályázat keretében négy településen öt attrakciót fejleszt a Győri Egyházmegye. A megyeszékhelyen az 1,1 milliárd forintos keretösszegből közel négyszázmillió forint értékben Információs Pont és Közösségi Teret alakítanak ki a Szent László Látogatóközpontban, a Nagyboldogasszony-bazilikában pedig innovatív kiállítóteret. Az Egyházmegyei Kincstár és Könyvtárban bővítik a kiállítási teret, kicserélik a bútorzat egy részét és multimédiás eszközöket telepítenek.

A megyéspüspök bizodalmát fejezte ki, hogy a Káptalandombnak a szakrális értékekeit a fejlesztések révén még hangsúlyosabban fel tudják mutatni, amelyek oda vonzzák majd az embereket.

Borkai Zsolt Győr polgármestere (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy a város turisztikai vonzerejének növeléséhez a központban elhelyezkedő Káptalandomb jelentősen hozzájárul. Az elmúlt tíz évben folyamatosan nőtt a megyeszékhelyre látogató turisták száma, Győr ma már a tíz leglátogatottabb város közé tartozik – mondta.

MTI