Szélmalomharc az idő fogságában
Az épület eltört fő tartógerendája miatt a szélmalom 2018 elejétől egy ideig nem fogadhatott látogatót, majd a statikai vizsgálatok eredményeként újra megnyithatták az épületet. Öt éve a malom lapátjai is károsodtak, így az épület valóban „megérett” a felújításra.
Az agroinform.hu hírei szerint az elnyert összegből a szélmalom mellé tanösvényt és parkolót is létesítenek. Mivel a környék vonzza a fotósokat, ezért kialakítanak egy fotólabort a malom mellett található, korábban iskolaként működő kúria jobb szárnyában. A romossá vált egykori mázsaházat lebontják. 
A ma is álló 26 szélmalmunk egyike ez az 1850 körül, dombra épített bagimajori szélmalom. A tizenöt méter magas, négyszintes, zsindelyfedeles tetejű téglaépületet az 1960-as években már egyszer felújították és később alkotóházként használták.
A szélmalmok egyébként azok a sok rafinériával megépített elmés mechanikai berendezések, amelyek a légáramlás energiáját hasznosítják a gabona megőrlésére, darálására, hántolására. A hazai szélmalmokra vonatkozó első adatok a 16. századból valók, de ezek a korábbi típusúak már viszonylag korán eltűntek, a maiak a 19–20. sz-ban épültek 17. sz.-i hollandiai minták alapján. E malom-típus előnyös tulajdonsága volt, hogy túlzottan erős szél esetén a malomkerekek forgását szabályozni tudták, a malom vitorláinak helyzetét kellően és gyorsan változtathatták, adott esetben a gépezeteket ki is kapcsolhatták.
A szélmalom hazai elterjedése összefüggésben volt a 19. sz. első felében kibontakozó gabonakonjunktúrájával. Különösen nagy volt a szerepük az 1870-es, 1880-as évekig, a vasutak kiépüléséig az alföldi mezővárosokban, ahol a kőszén hiányában nehezen teremtették meg a gőzmalmok üzemeltetési feltételeit. Ezzel magyarázható, hogy 1855-ben egyedül Kiskunfélegyháza városában 62 szélmalom is működött. 
Talán a malom az emberi elme egyik legfurfangosabb remeke a kerék és a kocsi feltalálása óta. Rengeteg ősi mítoszban is felbukkan, mint aranyat, békét, háborút és pusztulást őrölő csodagépezet, vagy a finnek Kalevalájában egyenesen főszereplővé lép elő a szampó (malom), elrablása és visszaszerzése körül forog a cselekmény. Ezeket a mitikus, csak a népi képzeletben létező gépezeteket földöntúli, csodás erők működtetik.
A magyar népköltészetben is találkozunk malmokkal. Egy székely balladában az anya – hogy odacsalja fia szerelmét – csudamalmot csináltat, Kinek első köve / Béla gyöngyöt járjon / A második köve / Sustákot hullasson / A harmadik pedig / Szép suhogó selymet… Népdalok sora szól a bánatot őrlő malomról, sőt arról is, amelyiknek nincsen köve, mégis lisztet jár.
Ezen ősi történetek talaján áll Cervantes Don Quijote de la Mancha hősének malma is, akivel fantáziavilágában, mint óriással megküzd az álmodozó lovag. Szélmalomharc a neve azóta minden álmodozónak a küzdelme a rideg valósággal. 
A dorozsmai szélmalom megihlette az egyik legtehetségesebb magyar nótaszerzőt, Dankó Pistát is, aki így fakadt dalra már-már népdalaink, katonaénekeink hangján:
„Nem fúj a szél, nem forog a dorozsmai szélmalom
A malomba’ fogadtál te hű szerelmet angyalom.
De megcsaltál, mással éled világod,
Tán most csókolt meg a rózsád, hogy a malom megállott.
Rágondolok, mikor nékem a szívedet hazudtad,
Hej, fogadni a szerelmet, hűtlen, csalfa, de tudtad.
A te álnok szívedet megátkozom,
Szélvész támad, megindult a dorozsmai szélmalom.”
Annak ellenére, hogy az elektromosság használatával felvértezett ipar más elmés szerkezetei mára kiszorították a szélmalmokat a munkából, lássuk be, mennyivel szegényebb lenne a világ nélkülük!
Ezért is örvendetes, hogy a sokat emlegetett, állítólagosan csak stadionokat építő kormányzat ehhez hasonló, „haszontalan” beruházásokra is szívesen költ, mint a kastély- és várrekonstrukció, fürdőhely építés, malomfelújítás.
