Újabb kutatás bizonyítja a Facebook és a depresszió kapcsolatát
A közösségi média veszélyei
Újabb tanulmány mutatott ki összefüggést a közösségi média használata és a depresszió között – írja a medicalonline.hu. A Texas State University kutatói a Journal of Applied Biobehavioral Research folyóiratban megjelent cikkükben arra a következtetésre jutottak, hogy közösségi médiaplatformok használata súlyosbíthatja a depresszióval küzdő fiatalok pszichés állapotát. A felmérésben 504 főiskolás diákot kérdeztek meg online kérdőíves formában. A vizsgálat a súlyos depresszió előfordulását és a legfontosabb közösségi médiafelületek (Facebook, a Snapchat, az Instagram és a Twitter) hatását vizsgálta.
A kérdőíves felmérés eredménye szerint a válaszadók 16 százalékánál jelentkeztek a súlyos depresszió tünetei. Ha figyelembe vesszük, hogy az Egyesült Államokban ez a szám 18 év felettiek esetében 7 százalék körül mozgott 2016-ban, akkor ennek majdnem a duplája igencsak aggasztó szám.
Az eredmények egybecsengenek több korábbi kutatás megállapításaival. A depressziós fiatalok gyakrabban hasonlítják össze magukat más náluk kedvezőbb helyzetű társaikkal, ez pedig csak még tovább rontja a mentális állapotukat. Társaiknál egyébként is nehezebben birkóznak a közösségi médiában amúgy is jellemző destruktív kritikával és könnyebben válhatnak internetes zaklatás az ún. cyberbullying áldozatává is.
Az internetes zaklatás borzalmait körbejáró írásunkat ide kattintva olvashatja.
Nem ez az első tanulmány, ami hasonló eredményt hozott
Még novemberben született hasonló eredmény a Pennsylvaniai Egyetemen dolgozó pszichológia kutatócsoport által jegyzett felmérésben. A Journal of Social and Clinical Psychology című folyóiratban közölt eredményekből kiderült, hogy a lelki egészségünkre igen rossz hatással van a gyakori közösségi média használat.
A tanulmány jelentősége abban rejlik, hogy bár számtalanszor foglalkoztak pszichológusok a témával, ez volt az első alkalom, amikor oksági összefüggést sikerült kimutatni a közösségi média és a depresszió kapcsolata között.
A kutatás három közösségi platformra helyezi a fókuszt: a Facebookra, a Snapchatre és az Instagramra. A felmérésben 143 fő vett részt, akiknek először egy tesztet kellett kitölteniük, amiben a kutatók arra voltak kíváncsiak, milyen a résztvevők lelki állapota. Ezt követően két véletlenszerű csoportra osztották őket. Az egyik csapatba kerültek azok, akiknek nem korlátozták a közösségi média használatát, míg a másik csoportba sorolt személyek egy nap maximum 10 percet tölthettek az oldalakon.
A három hétig tartó kutatás során végigkövették, hogy az egyes résztvevőknél hogyan alakult a depresszió, a szorongás, a magány és az ún. „FOMO” érzése (félelem attól, hogy lemaradunk vagy kimaradunk valamiből). Azok az emberek, akik csak napi 10 percet használták a közösségi médiát, kimutathatóan jobban érezték magukat, csökkent bennük felgyülemlett szorongás, kevésbe voltak levertek. Különösen pozitívan hatott mindez azokra a résztvevőkre, akik a kísérlet kezdetén komoly lelki problémákkal küzdöttek, depressziósok voltak.
Habár ezt megelőzően is rengeteg pszichológiai kutatás foglalkozott az internethasználat és a közérzet, a lelki egészség kapcsolatával, korábban mégsem lehetett megállapítani a pontos okokat. Nem tudtuk, hogy pusztán arról van-e szó, hogy a mentális problémákkal küzdők egyszerűen többet használják a közösségi platformokat, mintegy ide menekülnek a való világ elől vagy épp ellenkezőleg. A kutatás egyértelműen bizonyítja, hogy bizony ezeknek az oldalaknak a használata hosszú távon rombolja az emberek közérzetét, és komoly lelki károkat képes okozni.
A fiatalok szerint az éremnek van pozitív oldala is
Tavaly készített felmérésében a Pew Research Center amerikai tinédzsereket kérdezett a közösségi média használatával kapcsolatban. A kutatásban 743, 13-17 év közötti tini vett részt, az eredmények alapján pedig úgy tűnik, a fiatalok jól látják a közösségi platformok előnyeit és hátrányait egyaránt.
A kutatás szerint a fiatal internetezők 81 százaléka vélte úgy, hogy a közösségi médiának köszönhetően sokkal szorosabb kapcsolatot tudnak ápolni barátaikkal. Ezen felül a tinédzserek hasznosnak ítélték, hogy ezeken a platformokon könnyen tudnak ismerkedni új emberekkel, és könnyedén kérhetnek segítséget, ha valamilyen nehézségbe ütköznek. A válaszadók közel 70 százaléka érezte úgy, hogy ezek az online terek segítenek a legkülönfélébb emberekkel való kapcsolatteremtésben.
A problémák között elsősorban az online drámákat említették, továbbá sokan éreztek nagyfokú nyomást arra, hogy sikeresnek tűnjenek az online világban, ami ebben az esetben természetesesen azt jelenti, hogy minél több kommentet és lájkot legyenek képesek generálni az általuk feltöltött tartalmakkal. A fiatalok 43 százaléka érezte úgy, hogy csak olyan posztokat szabad kirakniuk a közösségi médiában, ami pozitív színben tünteti fel őket, míg 37 százalékuk számolt be arról, hogy csak olyan tartalmakat helyez el az interneten, amiről biztosan tudja, sok lájkot tud begyűjteni vele.
Érdekesség továbbá, hogy a fiatalok szerint a közösségi média segít nekik új nézőpontból, új megközelítésből vizsgálni a dolgokat, illetve szerintük az internetes platformok használóit sokkal jobban jellemzi a közösségközpontú szemléletmód.
