Kínából december 8-án útnak indított űrszonda január 3-án szállt le a Hold túloldalára. A sikeres landolás után rögtön továbbította is az első jeleket a Földre, s ma pedig egy videót küldött a magával vitt kutatórover indulásáról.
Fotó: CNSA
Az űrkutatás történetében először sikerült a Hold ellentétes oldalán található területre épségben leszállnia egy ember által készített űreszköznek. Mivel a Hold Föld körüli pályája során mindig csak az egyik felét mutatja felénk, ezért az eszköz egy teljesen ismeretlen, és általunk szabad szemmel sohasem látott világba merészkedett.
A Hold titokzatos kráterek teli túlsó oldala
A Csang’o-4 egy leszálló egységből és a Yutu-2-rover nevű holdjáróból áll. A szondának a Holdon többféle tudományos kutatófeladata is lesz: alacsony frekvenciájú rádiócsillagászati megfigyeléseket végeznek majd a segítségével, vizsgálni fogják a Hold felszínét és felszíni formáit, ásványi összetételét, a neutronsugárzás mértékét és más környezeti viszonyokat.
A pár napja tartó hallgatást megtörve a kínai űrügynökség kiadott ma délelőtt a szonda/rover munkájáról egy felemelően szép zenével aláfestett videót:
hirdetésA videó a kínai Yutu-2-rovert mutatja be, amely a Csang’o-4-ből gördül le éppen a Hold felszínére – CNSA / CLEP
A Hold túlsó oldalára való landolásnak idáig az volt a technikai nehézsége, hogy az oda leszálló űreszközökkel csak úgy lehet a folyamatos rádiókapcsolatot tartani, ha egy átjátszó (relé) mesterséges holdat is telepítenek a Hold körüli pályára. A kínai űrkutatóknak a júniusban pályára állított Csüecsiao (Szarka-híd) nevű műholddal sikerült megoldaniuk e kapcsolattartási problémát.
Kapcsolattartás a Csüecsiao (Szarka-híd) nevű műholdon keresztül lehetséges
A tervek szerint Kína jövőre útnak indítja a Csang’o-5 űrszondáját is, amely remélhetőleg a küldetéséből majd a Holdról vett mintákkal tér haza.
A hírnek magyar vonatkozás is van, a Csang’o-4 a Déli-sarki Aitken medencében, a 10 kilométer magas hegyekkel övezett, Von Kármán-kráternél landolt. A kráter a nevét Kármán Tódorról, német nevén Theodore von Kármánról (1881–1963) a gépészmérnök, fizikus, alkalmazott matematikusról kapta, akit az amerikai légierő védőszentjének is becéznek, és a világon pedig a szuperszonikus repülés atyjaként, valamint a rakétatechnológia és hiperszonikus űrhajózás egyik úttörőjeként ismernek.
Ezen túl szép, és van benne valami nagyon emberi, ha a nyers tudomány holt kavicsai közé egy cseppnyi költészet is vegyül. Ebben az esetben is erről van szó, hiszen a kínai Hold-programnak nevet adó Csang’o egy kínai istennő volt, aki az ősi legenda szerint évezredekig élt a Holdon. Az i. e. 2. században leírt történetben az olvasható, hogy az istennő férjétől, Hou-ji Hszi-vang-mutól ajándékba kapott öröklétet biztosító varázslatos elixírből titokban, egyedül ivott, amitől aztán menten a Holdra is repült pár évezredre.
Chang’o
