A farsang kezdete vízkereszt, január 6-a, és hamvazószerdáig tart, ami idén március 6-ra esik. Az ősi tavaszváró ünnephez sok néphagyomány kapcsolódik, főként a farsang utolsó három napja az, amikor leginkább a szórakozásé volt a főszerep. Ebben az időszakban a bálok mellett mulatságokat tartottak külön a gyerekeknek és az asszonyoknak. A fiataloknál ez az időszak az ismerkedésről szólt.

Főként ilyenkor tartották például a lakodalmakat, ahol pedig nem volt igazi esküvő, ott “állakodalmat” rendeztek, ami ma már idegenforgalmi látványosság.

A néprajzkutató kitért arra is, hogy a busójárás eredetileg házról házra járó termékenységvarázsló szokás volt. A magyar hagyományra nem voltak jellemzőek a faragott, nagy maszkok, inkább korommal kenték be az arcukat, vagy papírból, bőrből készítettek álarcokat. Gyakori volt a farsangi időszakban, hogy beöltöztek, megjelenítettek lovat, gólyát, medvét, ijesztgették a lányokat.

hirdetés

(MTI, Fotó: MTI/Mónus Márton)