A Budai Várból őrzi a nemzetet Szent Mihály szobra
Hiába nem szerepelt a szobor még a látványterveken, mégis a sarokkialakításból kitűnik, hogy szerves része az épületnek. A szobrász nem a megszokott ábrázolásokat követte, Szent Mihály az életnagyságúnál valamivel nagyobb, jobb kezében keresztet tart kard helyett, bal kezében pedig egy pajzs található.
Szent Mihály a magyar nemzet védelmezőjeként jelenik meg a műalkotásban, mivel az arkangyal a hit pajzsát tartja, amelyen megjelenik a magyar címer Szent Korona nélküli része: a függőlegesen kettéosztott pajzs egyik felében a hétszer vágott mező, a másik felében a hármas halom az aranykoronával és a kettős kereszttel. Ez az ábrázolás az országba vetett hitet és az ország védelmét hangsúlyozza.
Az arkangyal lábánál egy sárkány kapaszkodik a talapzatba, aki ugyan látszik, hogy vesztésre áll a küzdelemben, még nem adta fel a harcot – ezzel jelképezve, hogy szükség van a védelmezőre. Maga a szobor elhelyezése is erre a védelmező szerepre utal.
A cikk ír még a szent Mihály-kultusz magyarországi történetéről is, és hogy miképpen kapcsolódik ehhez a Miniszterelnökség döntése, miért ezt a szentet választotta védőszentjéül?
Szent Mihály a hét főangyal egyike, a mennyei seregek vezére, győztes harcos, aki legyőzi a gonoszt, védelmezi a jót, a leghatalmasabb segítő angyal, számtalan faladata között megtalálható a rend helyreállítása és az igazak támogatása is. Mint az utolsó ítélet angyala, mérlegre teszi a lélek jó és rossz cselekedeteit. 
A Szent Korona peremén is megtalálhatjuk Mihály és Gábriel arkangyalok ábrázolását, és a középkori Magyarország főtemplomainak sorát szentelték fel az ő nevében (Veszprém, Vác, Gyulafehérvár). A Halotti Beszéd és Könyörgésben szintén olvasható: az ő közbenjárását kérik a halott bűneinek bocsánatáért. 
A szobrot Markolt György szobrászművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem oktatója készítette. A művész Csobánkán él feleségével, a szakmabeli M. Gémes Katalinnal, akivel nyolc fiúgyermeket neveltek fel. Markolt György 1976 óta a képzőművészeti egyetem szobrász tanszékének kőfaragó műhelyét vezeti. Szobrait kőből, fából és bronzból készíti.
Számos szakrális témájú alkotást készített az évek során, és emellett több olyan szobra is látható szerte az országban, amely valamilyen módon a magyar történelemhez kapcsolódik.
Egyik legismertebb munkája a 2004-től a szülővárosában, Kiskunfélegyházán látható Móra Ferenc-szobor. Lakóhelyén, Csobánkán 2011-ben avatták fel Égbekiáltó című emlékművét az 1946-ban kitelepített csobánkai németek tiszteletére.
Több közös alkotása született feleségével, M. Gémes Katalin szobrászművésszel, Pilisszentkereszten 2010-ben avatták fel Szent Erzsébetet ábrázoló szobrukat, 2000-ben Dányban készült el a szintén közös Szűz Szent Margit című munkájuk.
