Hogy kaphat ezentúl húsvétra csokinyulat a munkavállaló?
A január 1-jétől életbe lépő szabályozások egyik legnagyobb visszhangot keltő módosítása az Erzsébet-utalvány megszűnése, és ezzel a cafeteria rendszer átalakulása. A cafeteria egyetlen eleme 2019-től a SZÉP-kártya, mely a következő három kategóriát képviseli:
- szálláshely szolgáltatás: maximum összesen 225 ezer Ft/év
- vendéglátás (étkezés): maximum összesen 150 ezer Ft/év
- szabadidő: maximum összesen 75 ezer Ft/év
A három „zseb” közül a leginkább sokrétűen felhasználható továbbra is a szabadidő marad; innen költhető például múzeumi- és állatkerti belépő, testedzési szolgáltatás, strand-, vagy sportpálya belépő, valamint akár humán-egészségügyi ellátás díja is (pl.: fizikoterápia, terhesgondozás, stb.)
Szintén fontos változás, hogy az eddigi legnépszerűbb juttatási elemek nagy részének közterhe megváltozott, az idei évtől bérként adóznak a következők:
- ajándék utalvány
- munkahelyi étkeztetés
- étkezési utalvány
- helyi közlekedési bérlet
- iskolakezdési támogatás
- önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás
- iskolarendszerű képzés munkáltató által vállalt költsége.
A munkába járás költségtérítése, az óvodai és bölcsődei hozzájárulás, az oktatás, a számítógép használat, a munkásszállás, valamint a munkaruházat továbbra is adómentesen adhatók.
A változások eddig a pontig viszonylag tiszták, érthetőek, azonban talán a legnagyobb kellemetlenséget a munkaadónak és a munkavállalónak egyaránt a harmadik kategória adhatja: egyes juttatások közterhe nem változott, azonban felhasználási körüket jelentősen csökkentették. E kategóriából is leginkább a csekély értékű ajándék juttatását kell leginkább átgondolni.
Nőnapi virág, vagy húsvéti csokinyúl?
A kérdés elsőre furcsán hangzik, ám a csekély értékű ajándék ettől az évtől kezdve már csak évente egyszer adható, a minimálbér 10%-ig (ez 14,9 ezer Ft). A cégeknek nagy mértékű adminisztrációval jár a kiadott ajándékok nyilvántartása, ugyanis amennyiben az nem megfelelő, úgy könnyen adóköteles bérré is válhatnak az egyébként munkavállalói elégedettséget szolgáló juttatások. De mit is jelent ez pontosan?
Számtalan olyan juttatás létezik, amely része a vállalati kultúrának. Az ilyen elemek lényege, hogy alapvetően nem a munkavállaló munkáját hivatottak ellentétezni, hanem a munkahelyi elégedettséget kívánják vele a munkáltatók növelni, a vállalat felé irányuló elköteleződést erősíteni. Ilyen juttatásként szokott szerepelni például a fitneszbérlet, a nőnapi virág, vagy akár a húsvéti csokinyúl is.
Tegyük fel, hogy a vállalat úgy dönt, nőnap alkalmából virágot ajándékoz minden ott dolgozó nőnek. Reálisan nézve egy szál virág fejenként maximum száz forint értékű, azonban az ilyen jellegű ajándék már csak évente egyszer adható, ilyen esetben az a helyzet állhat fent, hogy a szervezet teljes nőállománya kimarad az egész vállalatot érintő húsvéti ajándékozásból; az ő ajándékozásuk törvényileg már megtörtént nőnap alkalmából.
Mit tehet a munkaadó?
Érdemes tisztázni, hogy az ajándékozás egyik formája lehet az egyszerre több személynek szervezett szórakoztató esemény és az ott átadott ajándék. Az ilyen ajándékok egyik feltétele, hogy az eseményen átadott ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát. Másik – és egyben legfontosabb – feltétele, hogy például húsvéti ajándékozásnál a vállaltnak meg kell tartani az erre irányuló ünnepséget, és ott kell odaadni a munkavállalóknak az ajándékot.
A fentiek fényében a különböző béren kívüli juttatások kiadásának módja és formája igencsak nagy fokú előre tervezést és adminisztrációt igényel az idei évtől kezdve. A munkavállalók eltérő igénye és helyzete azonban nagyban megnehezítheti a különböző juttatási csomagok összetevését a megfelelő odafigyelés ellenére is.
Egyértelmű, hogy mindenkinek képtelenség teljes mértékben egyénre szabni a juttatási csomagokat, nem jó, ha minden egyes dolgozónak mást szeretnénk adni, azonban törekedni kell arra, hogy a juttatások a lehető leginkább igazodjanak a munkavállaló helyzetéhez. Kissé sarkalatos példa, de egyértelműen nem szerencsés egy mozgáskorlátozott kollégának fitneszbérletet beletenni a juttatási csomagjába.
Egyelőre úgy tűnik, az arany középút egy-két juttatási csomag előzetes megtervezése, majd ezek leginkább személyre szabása, ha azt egy munkavállaló helyzete megkívánja. Egy azonban egészen biztos: az idei év nagy változásokat hozott juttatások terén, amelyek mind a munkáltató, mint a munkavállaló részéről fejtörést okozhatnak.
