Már két hete, hogy túl vagyunk karácsony ünnepén, de Oroszországban a mai napon ünneplik Krisztus születését. Az ortodox karácsony 13 nappal későbbre esik, ennek oka, hogy más naptárat használnak.

A ma is használatos Gergely-naptárat 1582-ben vezette be XIII. Gergely pápa, azért, hogy húsvét dátuma közelebb essen a tavaszi napfordulóhoz, így a régi – az ortodox katolikusok által ma is használt – naptárhoz képest az ünnepek 13 nappal előrébb csúsztak.

A keleti ortodox hagyományok megmaradtak a Kr.u. 46-ban bevezetett Julianus-naptárnál, ezért ünneplik januárban a karácsonyt. Görögország, Bulgária és a Jeruzsálemben élő ortodox keresztények a 20. század elején már átvették a Gergely-naptárat, így velünk egy napon tartják a Szentestét.

Az ortodox katolikus hagyományai szerint karácsony előtt böjtöt tartanak, míg meg nem jelenik az első csillag az égen, mint annak idején a napkeleti bölcseknek. Akkor kezdődött el aztán a közös étkezés, amit szimbólumok kísértek: a fehér abrosz, ami a kis Jézus pólyájára emlékeztetett, a vastag, szintén fehér gyertya az asztal közepén, a Világok Világa, valamint a böjti kenyér. Még egy kis szalmát is szokás volt a tányérok közé csempészni, hogy jelképezze a szerény jászolt, ahová az Isten Fia közénk érkezett.

hirdetés

Az ortodox karácsonyi menü hagyományosan hús- és alkoholmentes, csak halat, süteményeket, levest és savanyúságot fogyasztanak. Méz, házi kompót és aszalt gyümölcsök is szerepel az ételek között, valamint fontos a kerek formájúra sütött karácsonyi kalács. Általában 12 különböző böjti ételnek kell a megterített asztalon állnia, melyek a 12 apostolt szimbolizálják. Ezek a borcs, krumpli, töltött káposzta, kása, baba, hüvelyesek, derelye, hal, gomba, keksz, főtt gabona vagy rizs mákkal és gabonával és aszalt gyümölcsök leforrázásával készült ital. Ezeket mind meg kell kóstolni és vizet inni nem szabad.

A szerb ortodox híveknél fontos szokás, hogy a karácsonyi asztalnál annyi szeletre vágják az almát, ahányan vannak, és azért fohászkodnak, hogy jövőre még többen legyenek – ez a kerek alma persze az összetartozás jelképe is. Egy kupica pálinkát is szoktak inni – nem a mámor kedvéért, hiszen ez azt a kívánságot jelzi: legyenek erősek. Ugyanígy egy kis vizet isznak a tisztaság érdekében és egy kanál mézet esznek, hogy biztosan egészségesek legyenek.

Az este folyamán a gyerekek körbejárják az utcákat, és bekopogtatnak a szomszédok ajtaján. Ha ajtót nyitnak nekik, engedélyt kérnek az éneklésre, amiért cserébe jutalmat kapnak, ami általában cukorka, esetleg – régi szokás szerint – alma vagy sütemény. Karácsony napján már nem tart a böjt, a lakomák fénypontja általában a liba, vagy a nyárson sült malac.

(Fotó: Pixabay, MTI)