Hölvényi: „Nem csak Magyarországot, hanem Európát is védjük”

A Fidesz-KDNP EP-képviselője, illetve jelöltje elmondta, Magyarországnak mindent meg kell tennie, amire az európai közösség keretein belül lehetősége van. Megítélése szerint e téren jól állunk. Mint mondta:„nevén nevezzük a dolgokat, a migrációt migrációnak tartjuk, a keresztényüldözést üldözésnek, létezik a tudatos bevándoroltatás, ahogy sajnos tény a valóban meghurcoltak háttérbe szorítása is”.

Kifejtette a migrációt, a tudatos bevándoroltatás problémáját egyedül európai szinten nem, legfeljebb hazai viszonyok között tudjuk megoldani, ám azzal, hogy felépítettük a kerítést, nemcsak Magyarországot, hanem Európát is védjük.

„Az iszlám világ óriási bajban van, a népességnövekedés, a gazdasági és a társadalmi problémák miatt egyre nő az elégedetlenség, olyan gócpontok alakultak ki, amelyek teret nyitottak a szélsőséges nézeteket valló szervezeteknek” – hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus. A felsoroltak természetes következményének tartja, hogy a világ gazdag, de a kevésbé tehetős területeit is el akarják foglalni a rosszabb helyzetben lévők, akiket ráadásul még buzdítanak is erre. Szerinte nem kétséges, hogy így a migrációnak folyamatos lesz az utánpótlása.

„A terrorcselekmények által érintett országokba a korábbi gyarmatosítások vagy éppen a munkaerőigény kielégítése miatt több millióan érkeztek más kultúrákból, és ezzel szembe kell nézniük” – fogalmazott a politikus. Hozzátette, erre a társadalmi modellre ugyanakkor nem kényszeríthetik azokat a tagállamokat, amelyeknek nincs közük a gyarmati előzményekhez, ráadásul évtizedekig küzdöttek a szabadságukért és azóta is az alapvető európai identitásukért.

„Az üldözöttekkel igen, de a bevándorlást erőltető, a valóságtól elrugaszkodott uniós vezetőkkel nem vállalhatunk szolidaritást. Ezt a küzdelmes vitát vállalnunk kell” – mondta Hölvényi György. Emlékeztetett arra, hogy mindaz, amit Orbán Viktor 2015-ben elmondott, nagy részt már beigazolódott.

Az európai baloldal nem csupán pártokat, hanem egyfajta kulturális identitást is jelent. Azt szokták mondani rájuk, hogy ők a hatvannyolcasok, akik együtt mozognak a globalizált pénzügyi és gazdasági világgal. Márpedig a globális tőkének és az „embermozgatásnak” közösek az érdekei.

„Ez a kívülről humanitáriusnak álcázott nézetrendszer azonban hazugságra épül, nem a személyt nézi, kizárólag saját magát. Akit ugyanis hamis ígéretekkel elcsalnak a saját hazájából, mondván: Európában majd jobb lesz neki, azt többszörösen is becsapják ahelyett, hogy a saját szülőföldjén vagy legalább ahhoz közel segítenének neki visszakapaszkodni elfogadható életkörülmények közé” – jelentette ki Hölvényi György.

Hangsúlyozta: a magyar állásponttal sokan egyetértenek, csak nem merik kimondani, mások meg – úgymond – nem mernek velünk egyetérteni. Ez megmutatkozott a Sargentini-jelentés megszavazásakor is. A lényeg talán az, hogy sokan félnek elkötelezni magukat a változások mellett, amelyekhez hasonlót az alapvetően stabilitáshoz szokott Nyugaton régen tapasztaltak. „Nekünk ez nem probléma. A Néppárton belül a viták mederbe terelhetők, hiába próbálják ezt kívülről másként láttatni.” – mondta el az interjúban az EP-képviselő.

Az Európai Parlamentben nemrégiben a családok védelmében megtartott konferenciával kapcsolatos kérdésre válaszolva a kereszténydemokrata politikus kijelentette, ezen a területen ideológiai küzdelem folyik. A szélsőséges elképzeléseket erőltetők ugyan kevesebben vannak, ám annál hangosabbak. Mint fogalmazott: mivel a családpolitika  nemzeti hatáskör, az eredmények bemutatása ellenére nincs az unió egészére nézve nincs jogi relevanciája. Az ilyen konferenciák, ha változásokat nem is generálnak, arra mindenképpen alkalmasak, hogy megtörjék a családdal kapcsolatos közönyt és elhallgatást.

Az üldözött keresztényeknek nyújtott segítségről szólva Hölvényi György öt évnyi munkájuk eredményének nevezte, hogy mára legalább annyit sikerült elérniük, hogy elismerik: „Európának van némi köze a keresztényekhez.  A politikus legnagyobb problémaként ezen a téren is a közönyt jelölte meg.

Szavai szerint a legősibb keresztény közösségek „pusztulását nem nézhetjük tétlenül, és ezt a szilárd magyar álláspontot osztják a visegrádi négyek. A nemzeti alapon szerveződő Európának meg kell erősítenie a saját kulturális identitását – ezért küzdünk, és valójában erről szól az EP-választás is”.

Forrás: magyarhirlap.hu  Fotó: MTI