Őrzi őszi támogatottságát a Fidesz – gyakorlatilag befagytak az adatok
A novemberi 34 százalék után decemberben 35 százalékos volt a Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes népességen belül az IDEA Intézet felmérése alapján. A december 17. és 20. között végzett kutatás eredményei szerint a Jobbikot és az MSZP-t a magyarok 7, a DK-t 6, míg a Momentumot és az LMP-t 3 százaléka támogatja. A Párbeszéd sem vett repülőrajtot: a novemberi egy százalékos eredménye után decemberben két százalékon állt Karácsony Gergely pártja. Náluk erősebb a viccpárt, amely három százalékos támogatottsággal rendelkezik.
A teljes népesség körében egy hónap alatt legfeljebb egy százalékos elmozdulások voltak – bőven a mérési hibahatáron belül, azaz a pártpreferenciák befagytak és nem hogy érdemi változás nem történt, de semmilyen mozgás nem volt tapasztalható.
Öt hónappal az Európai Parlament képviselőinek megválasztása előtt a válaszadók közel egyharmada, 32 százaléka bizonytalan volt, vagy nem akarta megmondani, mely politikai pártot támogatja. Hozzá kell tennünk: az EP-választásokon jellemzően jóval alacsonyabb a részvétel, mint az országgyűlési választások alkalmával, 2014-ben a választásra jogosultak mindössze huszonkilenc százaléka jelent meg az urnáknál – igaz, akkor alig telt el másfél hónap a parlamenti választások óta.
Az idei EP-választás egyfajta félidős voksolásként is felfogható a tavaly áprilisban lezajlott országgyűlési és az ősszel esedékes önkormányzati megmérettetés között, ami a pártok számára alkalmas lehet arra, hogy felmérjék saját erejüket és rendezve aktivista-hálózatukat lássák, mely településeken hogy állnak. Az ellenzéki pártok könnyebb szívvel indulhatnak önállóan, azaz alkalmuk nyílik arra is, hogy egymáshoz képest is megkülönböztessék magukat a választók szemében.
Szükségük is lenne arra, hogy saját programjukat hangsúlyozzák, mert míg a Fidesz – szintén az IDEA adatai alapján – a biztos szavazó pártválasztók között 50 százalékon áll, a Jobbik 11, a szocialisták 10, a Demokratikus Koalíció 9, a Momentum 5 százalékon áll ugyanebben a körben. A Lehet Más a Politika jelenleg nem delegálhatna képviselőt az Európai Parlamentbe, amennyiben támogatottsága e szegmensben mindössze négy százalék. Épp ekkora szeletet hasít ki a tortából a Kétfarkú Kutya Párt is, míg a Párbeszéd három százalékon áll.
Mivel a felmérés a Munka Törvénykönyve módosítását követően készült, többen azt várták, hogy a vitatott rendelkezések és az ellenzéki tüntetések hatása esetleg kiolvasható lesz az adatokból. Mint látható, ez a hatás rövidtávon biztosan elmaradt. Az IDEA Intézet az adatok közzétételét követően arra figyelmeztetett, hogy a lehetséges változásokkal több hónap után érdemes számolni, amelyek kimenetelei nem utolsósorban a januári aktivitások függvényei is, a választók pártpreferenciájuk kinyilvánítása során ugyanis számos olyan szempontot is mérlegelnek, amelyek egyes ügyekre vonatkozó egyetértések során nem merülnek fel.
