Létrejött a Magyarságkutató Intézet
Feladatai különösen a honfoglalás előtti magyar történelem, a magyarság őstörténetének interdiszciplináris kutatása, a honfoglalással, valamint a magyar középkorral kapcsolatos komplex kutatások, a kelet-európai térség egyes részeinek VIII-X. századi történeti-földrajzi tájrekonstrukciója, a magyarság történelméből származó hazai és külföldi, elbeszélő és írott levéltári forráskutatás, néprajzi és népzenei kutatások, oktatási és képzési tevékenység, részvétel a kulturális turizmus, vallás- és zarándoklatturizmus fejlesztésében, angol és magyar nyelvű folyóirat kiadása, archeogenetikai kutatások, a korai magyar történelem helyének vizsgálata a XXI. századi magyar önazonosságtudatban, továbbá a magyar nyelv belső szerkezetének, sajátosságainak, működésének, a magyar kultúra egészével való összefüggésének kutatása és annak eredményének alkalmazása a köznevelésben.
A Magyarságkutató Intézet főigazgatói tisztségére 2018. november 16. napján kiírt pályázatra jelentkezőket egy Bíráló Bizottság hallgatta meg, amelynek véleményét mérlegelve Kásler Miklós Dr. Horváth-Lugossy Gábor József 2019. január 1. napjától tartó főigazgatói megbízásáról döntött.
OS
***
A Demokrata is foglalkozott e témával, a lap már a cikk címével is jelezte az intézmény létrehozásának fontosságát: Új időszámítás jön a kutatásban.
Ágoston Balázs dr. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának tárcavezetőjével készített interjúja itt olvasható. Az izgalmas beszélgetés egyik kérdésére, mi indokolja külön intézet létrehozását, a miniszter úr ezt válaszolta:
„Rendkívül nagy társadalmi érdeklődés mutatkozik a magyarság eredete, nyelve, kultúrája, történelme iránt. Ennek az az oka, hogy évtizedekig pontatlan információk jutottak el az emberekhez. Ezt mindenki érzékeli. Százötven éve áldatlan vita alakult ki a magyar nyelv eredetének kérdéséről, ez volt a híres-hírhedt türk–finnugor vita. És egyéb lehetőségek még csak föl sem merültek… Ugyanakkor vannak olyan tudományos eredmények, amelyek mindegyik hipotézist erősítik vagy éppen gyengítik valamilyen formában. Több mint száz évig arról beszéltek, hogy mivel finnugor a nyelvünk, az eredetünk is finnugor. Idővel azonban ez megváltozott, az 1980-as évek eleje óta már nem ragaszkodnak a finnugor eredethez. Megjegyzem, a nyelvelmélet is csak hipotézis. De hogy akkor kik is vagyunk, arról nem esik szó. A tudomány bizonyos rétegei úgy vélték, ezzel nem is kell foglalkozni, mert úgysem érdekel senkit, sokgyökerű nép vagyunk. Utóbbi állítás igaz. De tudnunk kell. Rengeteg a kérdés, ezekre választ kell adni.”
Narratívaváltás következik – ígérte a professzor miniszter. „A magyar történetírás hosszú évtizedeken keresztül különböző fokú függőségek miatt torzított volt. Ha jól megnézzük, 1849 óta alig tudunk néhány olyan évtizedet mondani, amikor ideológiáktól, politikai kurzusoktól függetlenül lehetett történeti kutatásokat folytatni. Itt embereket végeztek ki, üldöztek el, kényszerítettek emigrációba. Akadémikusokból segédmunkások lettek, egzisztenciálisan tönkretették őket. Másokat éppen csak megtűrtek. Most, amikor szabad az ország, eljött az idő, hogy mindenki kifejthesse a véleményét. Egyetlen feltétel van, hogy aki állít valamit, azt alá is tudja támasztani” – nyugtatta meg Kásler miniszter úr a magyarság eredete iránt a tiszta beszéd visszaállítására már oly régóta várakozókat.
