A „kemény” tudományok és a hit

A Cambridge-i Egyetem Európa egyik legrégebbi tudományos intézménye, a ma is létező Peterhouse college-t például 1284-ben alapították, amely aztán évszázadokon át szolgálta a keresztény hit elmélyítését és a tudományt. A látogatásunk célállomása ezúttal az egyetem fizika tanszékének otthont adó Cavendish, amely a Cambridge-i Egyetem és a modern tudomány egyik fellegvára mind a mai napig, hiszen olyan legendás tudósok tanítottak és kutattak itt, mint Rutherford, aki itt fedezte fel az atommagot, Thompson az elektront, Watson és Crick pedig a DNS kettős spirál szerkezetét.

Bár az egyetem ma már régen nem keresztény szellemben működik, mégis, amikor 1973-ban egy új épülettel toldották meg a régit, angol nyelven a következő feliratot helyezték a bejárata fölé: „The works of the Lord are great; sought out of all them that have pleasure therein”. A felirat a 111. zsoltár 2. versére utal: „Nagyok az ÚR tettei, kikutathatják, akiknek csak kedvük telik benne.”

Tehát a 21. század elején e tanszékre belépőket az a hitvallás köszönti, hogy a fizika tudománya a Teremtő nagy tetteinek megismeréséről szól! Azon persze nincs mit csodálkozni, hogy a középkorban ilyeneket véstek a falakra, de hogy került az épületre 1973-ban egy ilyen felirat?

Mielőtt megválaszolnánk, vessünk egy pillantást a fizikára, amit itt kutatnak.

Különbséget szoktak tenni „kemény” (hard) és „puha” (soft) tudományok között, a természettudományokat, így a fizikát, a kémiát, a geológiát a „kemény” tudományok közé sorolják, annak módszertani szigora, pontossága és objektivitása miatt. Ebben a felosztásban a fizika talán a „legkeményebb” tudomány, hiszen ez a leginkább objektív és tesztelhető diszciplína, úgyhogy annak „kemény” módszertana és bizonyíthatósági rendszere miatt első pillantásra nem sok esély mutatkozik Isten jelenlétének kikutatására.

Az évszázadok során a természettudomány, a fizika adott végül igaz magyarázatot olyan jelenségre, amelyeket korábban csak természeten túli okokkal magyaráztak. Kiderült a lápi fényt nem lidércek, hanem vegyi folyamatok okozzák, a villámlást nem Zeusz nyilazza, hanem az egyféle elektromos kisülés, a vasban nem delej lakik, hanem egyenletekkel jól leírható mágnesesség… A tudósok egyre nagyobb elbizakodottságukban a kutatásaik során újból és újból azt tapasztalták, hogy az okok csak a természeten belül vannak, a természet pedig meghatározott és megismerhető törvények alapján működik, s az ismereteink rései pedig egyre szűkülnek, majd várhatóan egyszer csak végleg bezárulnak.

Ezzel szemben az történt, hogy miközben a tudomány valóban folyamatosan bezárt réseket, szinte egyidejűleg meg is nyitott olyanokat, amelyek felvetették annak a lehetőségét, hogy nem csak a természet az egyetlen valóság.

A modern tudományos eredmények jelenleg abba az irányba mutatnak, hogy az univerzumban ismert törvények nem mindig voltak olyanok, mint ma. Vajon mi az, ami a törvényeket alakítja? Egyáltalán honnan vannak a törvények, és mik azok?

A kvantummechanika felismerései feje tetejére állítottak olyan biztosnak tűnő valóságokat is, mint az oksági determinizmus. Manapság bizonyítottnak tűnik, hogy az anyag és az energia mögött információ áll, amely azok igaz természetét meghatározza. Honnan van ez az információ?

Az univerzum a földi élet számára finomhangolt, és nagyon úgy tűnik, volt kezdete. Filozófiai alapvetés az, hogy a semmi nem hoz létre valamit, tehát az univerzum egyrészt nem szükségszerű, hogy létezzék, másrészt okozat. Ha az univerzum okozat, akkor kellett lennie oknak, az ok pedig nem lehetett része az univerzumnak, amit okozott.

Bonyolult kérdések ezek, amelyekbe a modern fizika botlik bele a kőkemény hard kutatási módszereivel való megismerései során, ehhez az adatokat pedig szuper finom műszerek, a spektrum minden hullámhosszán fényképező űrtávcsövek, földalatti részecskegyorsítók biztosítják.

A természettudomány tehát önmaga ugyan nem kutatja Isten létét, mert önmagát csak magára a természet vizsgálatára korlátozza. Azonban a tudós miért ne vizsgálhatná azt, hogy a természet jelenségei között vannak-e olyanok, amelyek intelligens okra vezethetők vissza? Tehát ebben az értelemben a természettudomány miért ne vizsgálhatná Isten létezésének a nyomait akkor is, ha Istenről magáról nem akar gondolkodni?

E rövid kitérő után most már visszatérhetünk a Cambridge-i Egyetem bibliai feliratához, amelyről kiderült, hogy annak szövegét Andrew Briggs akkori PhD hallgató javasolta, akit nem ijesztett el sem a tudományos közeg növekvő materializmusa, sem a szekularizmus rohamos térnyerése a társadalomban. (Briggs ma az Oxfordi Egyetem nanoanyagokat kutató professzora).

A javaslattevő azt szerette volna elérni, hogy a Cavendish eredeti tölgyfa bejárati ajtószárnyaira vésett latin szöveg (Magna opera Domini exquisita in omnes voluntates ejus) angolul is jelenjen meg az új épületen. E latin nyelvű fafaragást még James Clark Maxwell kezdeményezésére vésték az ajtóra, aki nem csak a 19. század talán legjelentősebb elméleti fizikusa volt, hanem mélyen hívő keresztény is, aki ezt a két ismeretet nemhogy ellentétben, hanem inkább szoros egységben látta.

Briggs javaslatával tehát azt szerette volna elérni, hogy Maxwell szellemiségét az új épület is vállalja fel. A doktorandusz bátorságát jelzi, hogy 1973-ban, öt évvel a 68-as baloldali vallásellenes diáklázadások után tette meg e meredeknek tűnő javaslatát. A. B. Pippard, az egyetem akkori fizika professzora a kezdeményezést az egyetemi bizottság elé vitte, abban a meggyőződésben, hogy az meg fogja vétózni. A bizottság azonban megszavazta a javaslatot, és mahagóni fába vésve feltetette a feliratot az új épület bejáratára, jelezve, hogy nem vitatják, sőt, inkább elismerik az egyetem keresztény gyökereit.

Cambridge-ben, a természettudományos kutatások jelenleg egyik legjelentősebb műhelyében tehát ma is arra emlékeznek és emlékeztetnek, hogy a modern tudomány még mindig a kereszténység örökségével dolgozik, a keresztény világnézet talaján született és a legmélyebb előfeltevései is ebből a világnézetből erednek.

Jó hír ez az emberiség jövőjét illetően.

A cikk e blog cikkeinek felhasználásával készült.