Közösen kiadott közleményükben azt hangsúlyozták, hogy nyugtalanító az emberi jogok helyzete a nemzetközi jog megsértésével Oroszországhoz csatolt Krím félszigeten, továbbá az is aggasztó, hogy Oroszország katonai erőt alkalmaz az Azovi-tenger bejáratát alkotó Kercsi-szorosnál, ezzel a visszaéléssel pedig ellenőrzése alá vonja az Azovi-tengert.

Azt írták, hogy Oroszországnak feltétel nélkül és azonnal szabadon kell bocsátania a Kercsi-szorosnál illegálisan elfogott ukrán tengerészeket, és gondoskodnia kell a tengerszoros biztonságos, szabad és akadálytalan átjárhatóságáról.

A közelgő pravoszláv ünnepi időszak szerintük lehetőség arra, hogy a konfliktus részesei a túl hosszú ideje szenvedő polgári lakosság szükségleteire összpontosítson. Éppen ezért Németország és Franciaország üdvözli, hogy az Ukrajna, Oroszország és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló összekötő csoport megegyezett a szilárd, tartós és átfogó fegyvernyugvásról.

hirdetés

Németország és Franciaország továbbra is kiáll a kelet-ukrajnai válság politikai rendezéséről szóló minszki megállapodás végrehajtása mellett, és felszólítja az érintett feleket, hogy a polgári lakosság érdekében is felelősségteljesen cselekedjen.

November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet megsértve ezzel az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros közös használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást Moszkva engedélyhez köti.

(MTI)