Palkovics: az új buszstratégia fókuszában az utasok minél magasabb szintű kiszolgálása áll
Palkovics László kiemelte, hogy a stratégia része a megfelelő összetételű, a közlekedési igényeket az utasforgalomhoz igazodóan kielégítő modern, magas hazai hozzáadott értéket képviselő autóbusz-állomány kialakítása. A célok között szerepel a magyarországi autóbuszgyártás megerősítése. Becslések szerint 2022 végéig a hazai buszgyártó cégek 3060 új buszt gyártanak majd le.
A Nemzeti Autóbusz Beszerzési Bizottság tevékenységének középpontjában a hazai gyártókapacitás és a beszerzés összehangolása áll. A hazai buszállományról a miniszter azt mondta, hogy elöregedett, a járműparkot fiatalítani kell, összesen 6000 autóbuszt lecserélése indokolt.
Az iskolabusz koncepció megvalósításával kapcsolatban ismertette, hogy a stratégia része, amely elsődlegesen az iskolás korú gyermekeknek a lakóhelyük és az iskolájuk közötti szállítását szolgálja. Az iskolabuszok forgalomba állításakor a legfontosabb szempont, hogy biztosítsák a tanulók biztonságos közlekedését az iskolájukig és vissza. Ezért el kell érni, hogy ezeknek a buszoknak a közlekedését nyomon lehessen követni, egyfajta beléptető rendszert kell majd működtetni, és a buszokat videokamerákkal is fel kell szerelni.
2019-től az iskolabusz szolgáltatást két tankerületi központban tesztelik, Kecskeméten és Debrecenben. Kecskeméten 25 alapfokú és 6 középfokú oktatási intézményt vonnak be a tesztüzembe, míg Debrecenben 32 általános iskola és 10 középiskola vesz részt. Ez az időszak 2020 közepéig tart.
A miniszter kitért arra is, hogy a közösségi közlekedés megújításának fontos eleme lesz a vasúti és a közúti autóbuszos személyszállítás menetrendjének összehangolása, az egyjegy rendszer bevezetése, hiszen ez nagymértékben segíti majd a vasúti és közúti közlekedési csomópontokban az utazóközönség átszállását, gyorsabb közlekedését.
A közösségi közlekedésben, a városi buszok üzemeltetésében kiemelten fontos szerepet kapnak majd a zöldbuszok, vagyis a környezetkímélő technológiával üzemelő buszok, például az elektromos járművek üzembe állítása.
Palkovics László hozzátette, hogy stabil kereslet esetén a hazai buszgyártók jelentősen képesek növelni a gyártási kapacitásukat, és exportra is tudnak majd hazai buszokat gyártani. Ez esetben három komoly hazai cég jön számításba, az ITK Holding Zrt., a Kravtex Kft. és az Ikarus Járműtechnika Kft.
A miniszter hangsúlyozta, hogy 2020-tól elkerülhetetlen lesz a hazai piac liberalizációja, ami azt jelentheti, hogy a magyar közúti szolgáltatók mellett piacra lépnek versenyképes külföldi, közösségi autóbusz-közlekedésben érdekelt cégek is.
(MTI)
