Kormányinfó: Méltatlan az ellenzék parlamenti akciója

A migránsvízum növeli annak a veszélyét, hogy a strasbourgihoz hasonló terrormerényletek történjenek – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. A miniszter szerint a migránsvízumról szóló európai parlamenti (EP) döntés szembemegy a józan ésszel.

A kormány elkeseredéssel fogadta a döntést, nem ért egyet vele, és úgy látja, az európai demokrácia állapotáról szomorú képet fest, hogy miután egyszer a testületben már elutasították ezt a javaslatot, „látszatmódosításokkal”  ismét dönteni kellett róla, és az EP migrációbarát többsége végül elfogadta – fejtette ki a tárcavezető. A magyar kormány szerint azt kellene kimondani, hogy a migrációt meg kell állítani – közölte Gulyás Gergely.

A miniszter bejelentette: jövőre 2,7 százalékkal emelkednek a nyugdíjak a kormány inflációs adatok alapján hozott szerdai döntése nyomán. A tárcavezető szólt arról is, a kabinetnek nyugdíjprémium kifizetéséről is döntenie kellett, ami összesen 41 milliárd forintos kiadást jelent az államnak az idei évben, és átlagosan 16-17 ezer forintot jelentett valamennyi nyugdíjasnak.

Gulyás Gergely emlékeztetett, a kormánynak idén tavasszal sikerült Erzsébet-utalványokkal is támogatni a nyugdíjasokat, reményeik szerint pedig a jövőben is évente egyszer sor kerül hasonlóra a magyar gazdaság jó teljesítménye esetén.

A Kormányinfón Gulyás azt is kiemelte, hogy jelentősen emelkedik az ápolónők bére, akiknek a fizetése 2012-2019 megduplázódik, majd 2022-ig további csaknem 70 százalékkal emelkedik. A központi közigazgatásban átlagosan 30 százalékos fizetésemelés lesz, és a honvédelmi, valamint a rendészeti igazgatási alkalmazottaknál is lesz béremelés – tette hozzá.

Gulyás Gergely tájékoztatása szerint a kormány szerdán felkérte az Igazságügyi Minisztériumot, hogy – a Pénzügyminisztériummal és az Országos Bírósági Hivatallal (OBH) együttműködve – készítsen elő egy valamennyi bírót érintő jelentős fizetésemelési javaslatot. A tárcavezető úgy fogalmazott, reményeik szerint a kabinet ezzel orvosolni tudja a bírák jelenlegi méltatlan fizetési helyzetét, az ország 2800 bírója pedig legkésőbb 2020. január elsejétől egy új bértábla szerint kaphatja majd illetményét.

A szerda esti budapesti tüntetést törvénytelennek minősítette, amelyen szavai szerint agresszív politikai aktivisták vettek részt. A tárcavezető szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján az ellenzék előző napi parlamenti akciójáról – az elnöki emelvényre vezető lépcsők elfoglalásáról, hangoskodásról – azt mondta: szomorú és példátlan, ami az Országházban történt, az ellenzék egésze tette magát nevetségessé a méltatlan, az alkotmányos rendet veszélyeztető akciójával.

A kormánypárti többség azonban megőrizte a saját és a Ház méltóságát, és biztosította a parlament alkotmányos és törvényes működését – hangsúlyozta. A miniszter kijelentette: komoly, érdemi jogi vita fel sem merülhet az országgyűlési döntések törvényességével – sem a képviselői kártyákkal, sem az ülésvezető elnök helyével – kapcsolatosan.

A parlamenti történéseket követő esti budapesti demonstrációról úgy nyilatkozott: alkotmányos alapjog a gyülekezéshez való jog, de ez békésen és törvényes keretek között gyakorolható. Ami szerdán történt, törvénytelen volt, agresszív politikai aktivisták és szép számmal „Soros György szervezeteinek kitartottjai”  vettek részt a tüntetésen, a rendőrökkel szemben erőszakosan léptek fel, ami pedig súlyos bűncselekmény – fejtette ki. Hozzátette, hogy nyílt kereszténygyűlölet világlott ki a megnyilvánulásokból. A jelenlegi adatok szerint a rendőrség 34 embert tartóztatott le – közölte Gulyás Gergely.

A munka törvénykönyvének szerdai módosításával kapcsolatban a miniszter azt mondta, hogy az ellenzék állításával szemben minden olyan túlórára, amelyet a jogszabály lehetővé tesz, kizárólag önkéntes munkavállalói beleegyezéssel van lehetőség.

A törvény nem ad alkalmat több túlórára, mint más európai országokban a gyakorlat – tette hozzá. Azt is megjegyezte, hogy a munkaidőkereten túli túlórákat ezután is havonta kell kifizetni, és a szakszervezetek jogai sem csorbulnak, sőt bővülnek azzal, hogy a 12 havi túlórakerettől való eltérésre csak kollektív szerződés esetén van lehetőség.

Hazugságnak nevezte a hatnapos munkahét bevezetését is. Kérdésre azt közölte, ismeretei szerint a kormány nem tárgyalt semmilyen vállalattal a túlóra–szabályozásról. Továbbá kijelentette, ebben az ügyben nincs érdemi társadalmi tiltakozás, csak az ellenzék felől érezhető ellenállás, amely immáron a demokrácia alapvető szabályait sem fogadja el, és minél inkább csökken a támogatottsága, annál agresszívebben lép fel.

A miniszter kiemelte a  közigazgatási bíráskodásról szóló javaslat elfogadását, amit szerinte a politikai vádaskodások ellenére komoly sikerként kell értékelni, azt ugyanis a szakma és a tudomány többsége is támogatta. Hangsúlyozta, az elfogadott javaslat tartalmazza a megfelelő jogállami garanciákat és semmiféle politikai befolyásolásra nem ad lehetőséget. A közigazgatási bíróságok különváltan, de az egységes bírói rendszerben működnek majd – tette hozzá.

A miniszterelnöki stáb budai Várba költözéséről kérdésre elmondta, nem lesz akadálya, hogy január 1-jétől véget érjen az a „rossz kommunista örökség, amely a törvényhozást és a végrehajtást (…) egy épületbe kényszerítette”.

Az M0-s autóút nyugati szakaszának építését firtató felvetésre a tárcavezető úgy foglalt állást, hogy jó lenne „bezárni” a körgyűrűt, de a nyomvonalról társadalmi vitát kell folytatni. Mivel ilyen egyelőre nem volt, ő kérte, hogy a településrendezési törvény mellékelte ne tartalmazzon egy egyértelmű nyomvonalat – közölte.
Szintén kérdésre válaszolva közölte, 2020 szeptemberében léphet hatályba az új nemzeti alaptanterv.

(MTI)