Moszkva továbbra is tagadja a hekkertámadás vádját
Az orosz kiberbiztonsági központ helyettes vezetője elmondta, hogy az említett anyagok egyelőre titkosnak minősülnek, és a vonatkozó kormányközi megállapodás értelmében csakis a másik fél beleegyezésével publikálhatók.
Az ügy előzménye, hogy 2016 júliusában kiderült: az amerikai Demokrata Párt országos és kongresszusi választási bizottságának szervereit hackertámadás érte.
A számítógépekről ellopott levelezést a WikiLeaks kiszivárogtató portál tette később hozzáférhetővé.
A demokraták azonnal orosz számítógépes bűnözőket gyanúsítottak meg a betöréssel, de – az NKCKI igazgatóhelyettese szerint – az amerikai hatóságok hivatalosan csak 2016. október 31-én fordultak orosz partnereikhez az ügyben. Muranov beszámolója szerint az orosz fél elemezte az amerikaiak által rendelkezésre bocsátott, többször kiegészített, a bűncselekményről műszaki információkat is tartalmazó kérést, és arra „ kimerítő választ adott” még Donald Trump elnöki beiktatása előtt.
Az Egyesült Államokban az orosz katonai hírszerzés 12 tisztje ellen emeltek vádat a Hillary Clinton demokrata elnökjelölt választási kampányába történt beavatkozás címén. A Demokrata Párt országos bizottsága pedig idén áprilisban beperelte a szerinte ellene összejátszó orosz kormányt, a Trump-kampánystábot és a WikiLeaks-t.
Moszkva tagadja a vádakat. Muranov beszámolt arról is, hogy a komputeres támadásokat észlelő, azokra figyelmeztető és azokat likvidáló állami rendszer (GoszSZOPKA) idén 4,3 milliárd kibertámadást észlelt Oroszország kritikus fontosságú infrastruktúrája ellen. Ezek közül 17 ezer a legveszélyesebb kategóriába tartozott. Tavaly 2,4 milliárd támadást mutattak ki, amelyek közül 12 300-at minősítettek különösen veszélyesnek.
Muranov közölte, hogy egy meg nem nevezett idegen ország szakszolgálata indított kibertámadásokat az orosz informatikai rendszer ellen Putyin tavaly márciusi, éves televíziós „lakossági fóruma” idején. A támadás újabb, még erősebb hulláma idén márciusban, az orosz elnökválasztás napján tetőzött.
Az orosz szakvezető állítása szerint a túlterheléses támadás megpróbálta megbénítani a választási megfigyelő videórendszer működését. Úgy vélekedett, hogy siker esetén lejárató kampányt lehetett volna indítani az orosz választási rendszer ellen.
Muranov a világban végrehajtott kibertámadások fő forrásaként az Egyesült Államokat és az Európai Uniót nevezte meg. Adatai szerint az összes támadás 49,6 százaléka amerikai területről indul ki. Oroszországból a hasonló bűncselekmények 1,7-4 százalékát kezdeményezik a támadás típusától függően.
Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok és az EU az ENSZ-ben akadályozza a nemzetközi kiberbiztonság megteremtésére irányuló orosz kezdeményezések megvalósítását. Ugyancsak az amerikai és az európai politikusokat tette felelőssé azért, hogy nem sikerül bűncselekménnyé nyilvánítani a rosszindulatú szoftverek kidolgozását.
Állítása szerint az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Franciaországban mintegy 40 nagy cég gyárt kárt okozó komputerprogramokat. Mint mondta, tevékenységüket tengerentúli és európai szakszolgálatok támogatják. A felhasználók között nevezte meg a jelhírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökséget (NSA).
Muranov tagadta, hogy Oroszországnak köze lett volna a NoPetya vírus terjesztéséhez, amelynek „ürügyén” idén februárban Washington lemondott egy idén februárra tervezett genfi amerikai-orosz kiberbiztonsági konzultációt.
A NKCKI kiberbiztonsági központot idén szeptemberben hozták létre, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatójának utasítására, a GoszSZOPKA keretében.
(MTI)
