December 9. a korrupcióellenes világnap
Az elmúlt években több korrupciós botrány is borzolta a hazai és a nemzetközi közvélemény kedélyét.
Korrupciós botrányok tengeren innen és túl
Nemzetközi viszonylatban is kiemelkedik a korrupciós botrányok sorából a brazil incidens. Egy 2014-ben kezdődő nyomozás következtében kirobbant ügy, a valaha volt egyik legnagyobb anyagi kárt okozó, és a legmagasabb politikai köröket is elérő korrupciós eset volt a világon. Sokakat elítéltek, volt olyan vádlott, akire a bíróság 19 év fegyházbüntetést szabott ki.
Az igazságszolgáltatás Luiz Inácio Lula da Silva, volt szocialista elnököt is közel 10 év börtönre ítélte. Különösen nevetséges fejleménye volt az esetnek, hogy a brazil Munkáspárt mindezek ellenére őt támogatta a 2018-as elnökjelölti harcban. Az ország legfelsőbb választási törvényszéke végül megtagadta indulásának jóváhagyását, tekintettel az ellene hozott jogerős ítéletre.
Nemcsak Latin-Amerikát, de Európát, sokszor az Európai Uniót is elérik a korrupciós botrányok. Közismert ezek közül a 2015 szeptemberében kirobbant dízelbotrány. A történet lényege, hogy az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hatósága, az EPA megvádolta a német Volkswagen-csoportot, hogy olyan szoftvert telepített közel félmillió dízelüzemű járműbe, amely a teszteken a valós nitrogén-oxid kibocsátásnak csak kis töredékét mutatja, tehát a valós kibocsátást meghamisítja.
Érdemes kiemelni az „azeri pénzmosoda” néven elhíresült korrupciós botrányt is. A vád szerint Azerbajdzsán hatalmas összegből működő korrupciós hálózatot működtetett Európában. Az ügy kivizsgálásával megbízott korrupcióellenes vizsgálócsoport szerint erős annak a gyanúja, hogy az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének több volt és jelenlegi tagja is vétkes a szervezetet is érintő azeri vesztegetési ügyben.
Az Európai Bizottság jelenlegi elnökét, Jean-Claude Junckert sem kerülték el a korrupciós vádak. A LuxLeaks-botrányként elhíresült szivárogtatás nem sokkal Juncker bizottsági elnöki kinevezését követően robbant, még 2014-ben. A kiszivárgott információk megmutatták, hogy Juncker miniszterelnöksége alatt Luxemburg adóhivatala lehetővé tette különféle multinacionális vállalatok számára, hogy a máshol keletkezett bevételeik után, ténylegesen más országokban fizetendő adójuknak az országban csak a töredékét kelljen befizetniük.
Kormányzati stratégiák
A kormány a korrupció jelenségének társadalomra gyakorolt destruktív hatására tekintettel, több egymással szorosan összefüggő, megelőző programot hirdetett az elmúlt években.
Ezek közül a legfontosabbak között szerepel a 2011. novemberében az Állami Számvevőszék kezdeményezésére létrehozott a korrupció megfékezését célzó együttműködési nyilatkozat volt. A dokumentum aláírói között volt az akkori Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Legfőbb Ügyészség, az akkori Legfelsőbb Bíróság és az ÁSZ. Később csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal elnöke, valamint a Belügyminisztérium, végül a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank is a közös feladat mögé állt.
Céljuk a korrupcióellenes harc hatékonyságának a fokozása, az eszközök bővítése, és nem utolsósorban az állami és magánszektor intézményeinek a korrupcióval szembeni fellépésük növelése.
Az ÁSZ 2011-ben indította el a közintézmények integritását vizsgáló és fejlesztő kérdőíves kutatását, melynek hétéves felmérési időszaka a tavalyi évben zárult le. A 2013-2017 között zajló Integritás felmérésekben közel hatezer intézmény vett részt.
Egy másik fontos lépés a Nemzeti Korrupcióellenes Program meghirdetése volt, ami a 2015-2018 közötti időre igyekezett átfogó stratégiát kínálni. Általános célja a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóbbá tétele, a hatósági eljárások fejlesztése, az üzleti élet tisztaságát elősegítő szabályozás kialakítása, a korrupcióellenes oktatás kiterjesztése volt.
Végül különösen hangsúlyos a nemzetközi korrupció megelőzési kezdeményezésekhez való csatlakozás is. Több nemzetközi megállapodás aláírása garantálja, hogy az azokban foglaltakkal összhangban alkotja törvényeit Magyarország. Az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), valamint Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) ellenőrzik, betartjuk-e ezeket a vállalásokat.
