Befejeződött az esztergomi kerektemplom felújítása
A szentmise homíliájában elmondta, hogy a kerektemplom Esztergom egyik jelképe, és az ismét régi fényében ragyogó kupola csillogása így, karácsony előtt, talán a legszebb dísz ennek a közösségnek a karácsonyfáján.
A kupola szelíd csillogásával otthonosságot áraszt, olyan, mint a családi tűzhely, amely körül jó együtt lenni
– tette hozzá.
Erdő Péter kitért arra is, hogy a kerektemplom úgymond rímel az esztergomi bazilikára, ezzel pedig eszünkbe juttatja, hogy a helyi közösségekből tevődik össze az egyházmegye nagy közössége, az egyházmegyékből pedig a világegyház.
A templom felújítása során újjáépítették a nagykupolát, kicserélték favázának több mint felét és a csaknem kétezer négyzetméternyi felületet aranyszínű vörösrézlemezekkel burkolták. A nagykupola fölötti kiskupolát még a második világháborúban találat érte, ezért azóta egy 15 centiméter átmérőjű lyuk volt rajta, emiatt szintén fel kellett újítani. A renoválás során szigetelték az épület lábazatát, újrafestették a homlokzatát, továbbá felújították a sekrestye tetőszerkezetét is. A finanszírozás állami, pályázati és egyházmegyei pénzből történt, a restaurálás a templom belső terét nem érintette.
A török elől menekülő Várady Pál esztergomi érsek 1543-ban Nagyszombatba helyezte át székhelyét, és az érsekség csak 1820-ban költözhetett vissza Esztergomba. A székvárosba hazatérő Rudnay Sándor hercegprímást ünneplő tömeg fogadta a budai és a komáromi út találkozásánál. Rudnay Sándor ezen helyen, a ma az ő nevét viselő téren építtette fel a Szent Anna-templomot.
A templom tervének elkészítésével Packh Jánost, a bazilika építésének vezetőjét bízta meg, aki a római Pantheon mintájára szerkesztette meg a tervet, hogy alkalma legyen gyakorolni a kupolaépítést, mielőtt hozzákezdene a bazilika nagyobb méretű kupolájához. A templom alapkövét 1828-ban tették le, az épület pedig 1837-re készült el.
(MTI, Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
