Szerbia aggódik a koszovói hadsereg miatt
Szerbia jelentős összegeket fektetett haderejének megerősítésére, de nem azért, mert hadba akar vonulni, hanem mert a katonaságnak nagyon elavult felszerelése volt
– magyarázta Ana Brnabic.
Arról is beszélt, hogy Szerbia katonailag semleges ország, de szükség van hadseregre, mert ha valaki látja, hogy ebből a szempontból is erősek és felkészültek, akkor ez egy indokkal több, hogy leüljön velük és a kompromisszumokról tárgyaljon. Ana Brnabic azt mondta, reméli, hogy soha nem kell bevetni a szerb hadsereget, ugyanakkor hozzátette, hogy ebben a pillanatban ez a lehetőség is terítéken van.
A kormányfő szerint Koszovó újabb etnikai tisztogatásra készül ezt pedig Szerbia nem nézheti ölbe tett kézzel. A jövő évi szerb költségvetési terv szerint 2019-ben kétszer annyi pénzt fordítanak a rendőrség és a katonaság felszerelésére, mint idén. A két testület korszerűsítésére jövőre 46 milliárd dinár vagyis 125,58 milliárd forint jut.
A szerb kormányfő emlékeztetett arra, hogy egyetlen nemzetközi egyezmény sem teszi lehetővé, hogy Koszovó hadsereget alakítson, ezért Szerbia kérni fogja a nagyhatalmakat, elsősorban az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjait, hogy figyelmeztessék Pristinát, lépésével milyen megállapodásokat hág át.
A koszovói biztonsági erők mintegy 2500, könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhásból állnak, feladatuk pedig a civil lakosság védelme, a válsághelyzetek kezelése, valamint fellépés és segítség természeti csapások vagy más vészhelyzet esetén. A tervek szerint az ötezer hivatásos katonából és háromezer tartalékosból álló hadsereg nehézfegyverekkel is rendelkezne.
Az 1998-1999-es koszovói válság lezárását követően, 1999-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa az 1244-es számú határozatban mondta ki, hogy az akkor még Jugoszlávia részének számító Koszovóban kizárólag nemzetközi haderő, a KFOR tartózkodhat. A KFOR a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő. A Belgrád és Pristina közötti 2013-as brüsszeli megállapodás aláírásakor pedig a NATO képviselői garanciát adtak arra, hogy a koszovói albán fegyveres erők nem léphetnek be Koszovó északi, szerbek lakta részére a KFOR beleegyezése nélkül. Belgrád most attól tart, az új hadsereg figyelmen kívül hagyná a korábbi megállapodásokat, és lépéseivel megfélemlítené és elűzné a szerb lakosságot. Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. A függetlenség egyoldalú kikiáltása óta Koszovónak sincs önálló hadserege.
(MTI)
