“Egy olyan szobor újbóli megmintázására vállalkozott Vác városa, amely már a harmincas évek végén elkészült, és létrejött, ugyanakkor sohasem került felállításra. A története ebben az epizódban valamelyest hasonlít Andrássy Gyula történetéhez, akinek ugyan felállították a szobrát a budapesti Kossuth téren, de a kommunisták azt onnan eltávolították és szétzúzták. Bizony az elkészült, és egy művésztelepen raktárban lévő, Attila hun király lovasszobrát azért nem állították fel, mert úgy gondolták az akkor hatalmat átvevő kommunisták, hogy egy ilyesfajta nemzeti emlékezet nem fér bele az akkori gondolkodásba, el akarták tüntetni a történelmi büszkeség minden nyomát. Azért is tartjuk szimbolikusnak ezen szobor újraalkotását, amiért szimbolikus volt Andrássy Gyula szobrának az újraállítása is. Ez egy történelmi vitát is ki fog váltani a hun magyar rokonság kapcsán, de mi úgy gondoljuk, hogy ez a vita jó, ha mindig élénk, és nemzedékről nemzedékre a magyarság őstörténete és a magyarság eredete fontos kérdés. Sokan, az évszázadok során mindig is úgy gondolták, hogy a hunok ősei a magyaroknak, így azt gondoljuk, hogy jó, hogy ha a Kárpát-medencében, Magyarországon egy ilyesfajta szobrot újraállítunk” – mondta Rétvári Bence Vácott, hozzátéve, hogy a városnak köszönhetően végre felállhat Attila szobra.

Ezen a helyen állhat hamarosan Attila király szobra

“A hun király szobra üzenet. Üzenet, hogy mindig büszkék lehetünk a múltunkra, és ebőől erőt meríthetünk” – mondta Fördős Attila polgármester.

A szobor Cser Károly alkotása, aki leginkább a két világháború között tevékenykedett, szobrai főként I. világháborús hősi emlékművek. A művésznek Vácon már van egy I. világháborús emlékműve , melyet Áder János köztársasági elnök jelenlétében 2015-ben avattak újra 1933-as átadását követően.

A szobrot a váci közgyűlés jegyzőkönyve szerint Cser Károly unokája, Belloni Ákos ajánlotta fel 2015-ben Vác városának. Akkor a művész unokája azt ígérte, ha a város beleegyezik a még soha fel nem állított szobor kihelyezésébe, kérvényezi a szobor nemzeti örökséggé nyilvánítását, valamint megkezdi a szükséges költségek fedezésére szolgáló pénzösszeg előteremtését.

A váci közgyűlés azzal egyezett bele a szobor felállításába, hogy a város mentesüljön minden költség alól, valamint ezzel együtt kijelölték a lovasszobor helyéül a váci vár alatti területet is.

hirdetés

A szobor felállítására irányuló törekvés sikeresnek bizonyult, ugyanis a kormány 74 millió forintot csoportosít át az ezzel kapcsolatos költségek fedezésére rendkívüli kormányzati intézkedés címen, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a fel nem használt összeget Vác városának vissza kell adnia. Az ezt alátámasztó, Orbán Viktor által is szignózott határozat nem csak kijelöli Vácot a szobor hivatalos helyszínéül, hanem kiemeli, hogy a kormány “elkötelezett a magyar kultúra és a nemzeti hagyományok megerősítése iránt, ezért egyetért Cser Károly Attila király lovas szobor rekonstrukciójával”.

“Az a mód, ahogy Attila lova fejét a szügyébe vágja, nemcsak az okos állat büszkeségét fejezi ki, de azt is lehetővé teszi, hogy a lovas, kit művészünk elgondolása a Végzet erejével ruházott fel, a homloknézetben is mindenható erővel érvényesüljön. Szobrunkon ló és lovas egyetlen akaratban elválaszthatatlanul forrnak össze. Itt nincs szükség kantárra. Attilát így megálmodni csak magyar lélekkel lehetett.” – részlet: Hekler Antal művészettörténész 1942-ben megjelent cikkéből.

Az alkotásról készült részlet gipszmintája

A szobrász eredeti tervei alapján a ló és annak lovasa, vagyis Attila király életnagyságúak, nincsenek nagyítva. A szobor egyelőre még nincs kiöntve, az alkotásról készült részlet gipszmintája (Attila Isten kardjáig tartó részlete) a Magyar Nemzeti Galéria pincéjében található.