Az idős hölgy immár régi pompájában
A legnagyobb magyar művészeti gyűjtemény a Nemzeti Múzeum Képtárán és az Országos Képtáron alapul. A gyűjtemények egyesítését a millennium idején, az 1896. évi VIII. tc. írta elő, amely a múzeum létesítésére 3,2 millió forintot különített el.
Az épületre 1898-ban kiírt pályázatot ugyan Petz Samu nyerte meg, de a munkálatokat két évvel később mégis a második helyezett Schickedanz Albert és Hercog Fülöp Ferenc tervei alapján kezdték el. Az ok leginkább az volt, hogy ők a főbejáratot a Hősök tere felé fordították. 
Schickedanz két határozottan különböző épülettömeget kapcsolt egybe. A képtárat meg a hivatali helyiségeket magában foglaló, reneszánsz palotaszerű tömeg elé három antik „templomot” tett. E templomokban helyezte el a múzeum nagycsarnokait, a jón, a dór, a márványcsarnokot és három fedett udvart: a román, a reneszánsz és a barokk termeket, és a metszetosztályt, a könyvtárat és az irodákat. A mai félemeleti hivatali helyiségek egykor az igazgató és az osztályigazgató lakásai voltak.
Magát az építkezést Kammerer Ernő történész irányította, aki 1901 és 1914 között az intézmény első igazgatója is volt. 1900. augusztus 1-jén kezdődött meg a Szépművészeti Múzeum építése. A 12 ezer négyzetméteres telket, ahol korábban a Feszty-körkép bemutatására épült Rotunda pavilon állt, a főváros ingyen ajándékozta a beruházás számára. 
Először a neoreneszánsz képtárszárny, utána a neoklasszicista előépület készült el.
A múzeumot 1906. december 1-jén maga Ferenc József avatta fel, és december 6-án nyitották meg a nagyközönség előtt.
Az épület későbbi 100 évnyi szolgálata után mintegy 40 százaléka, több mint 14 ezer négyzetméteren, a Liget Budapest projekt keretében végzett rekonstrukció során megújult. Hosszú évtizedek után végre megtörtént a Szépművészeti épületének csaknem teljes műszaki modernizációja is, új kiállítótereket, éttermet alakítottak ki, akadálymentessé tették az egész épületet és korszerű raktárhelyiségeket is létrehoztak. Csaknem kétezer négyzetméternyi korábbi kiállítótér kapta vissza eredeti funkcióját.
E felújítási munkálatok miatt egy idő óta nem volt látogatható a múzeum, azonban 2018. március 15-én a nagy nemzeti ünnepre való tekintettel 70 év elteltével ismételten ideiglenesen megnyitották a közönség előtt a múzeum Román csarnokát, amelyet ekkor ingyen látogathattak meg az érdeklődők.
A felújítás után 2018. október 31-én újra megnyitotta kapuit a látogatók előtt a fővárosi Szépművészeti Múzeum, immár teljes szépségében.
Gyűjteményei ma az európai képzőművészet minden korszakába elvezetnek, olyan híres művészek alkotásain keresztül, mint Raffaello, Leonardo, Dürer, Rembrandt, Goya és Monet. Műtárgyainak száma jóval meghaladja a százezret.
Jelenleg folyamatosan megtekinthető kiállításai:
Ókori Egyiptom – Klasszikus ókor – Európai szobrászat 1350 – 1800 – Európai művészet 1250 – 1600 – Magyarországi művészet 1600 – 1800
Leonardo da Vinci és a budapesti Lovas
A megnyitás napjától látogatható 2019. január 6-ig a Leonardo da Vinci és a budapesti Lovas című kiállítás. A budapesti Lovast Leonardo és kortársai külföldi gyűjteményekből kölcsönzött, itthon először látható remekműveinek társaságában mutatják be. Leonardo tíz rajza, valamint az általa inspirált pályatársak szobrai hűen idézik fel azt a reneszánszban megoldatlan problémát, amellyel Leonardo bő négy évtizeden át igyekezett megbirkózni: a szabadon álló, ágaskodó lovas szobor megalkotását.
E budapesti kisbronz már egy évszázada izgalomban tartja a téma szakértőit. Tanulóévei a 15. század második felének legkiválóbb szobrásza, Andrea del Verrocchio műhelyében, kortárs beszámolók sora és mindenekelőtt a mester saját kezű rajzai arról tanúskodnak, hogy Leonardo szobrászként is dolgozott. Ennek dacára egyetlen biztosan neki tulajdonítható szobrászati alkotása sem maradt ránk. Bár Leonardo szobrainak hiányában a budapesti Lovas saját kezűségéről nehéz biztosat mondani, a kérdés, miszerint a kisbronz mindössze Leonardo hatásáról tanúskodik vagy esetleg a mester eredeti alkotása, a mai napig élénk vita tárgya.
