Timmermans és a haverok
Mozgalmasan telnek a napjai Frans Timmermansnak, aki az Európai Bizottság alelnöke és egyben az Európai Szocialisták Pártjának (PES) csúcsjelöltje. Őt tartják Manfred Weber legnagyobb kihívójának az Európai Bizottság elnöki posztjáért vívott harcban.
A holland munkáspárti politikus hétfőn találkozott Soros Györggyel, akivel Európa egységének a megerősítéséről tárgyalt. A találkozó részleteiről ennél többet sem tőle, sem a szóvivőjétől nem lehetett megtudni. A hír természetesen senkit nem érhetett meglepetésként, hiszen Soros György egyre gyakrabban tűnik fel Brüsszelben az elmúlt hónapokban. Ehhez valószínűleg köze van annak, hogy kevesebb, mint fél évre vagyunk az európai parlamenti választástól.
Timmermans egyébként régóta szoros kapcsolatot ápol a migránspárti spekulánssal. A politikus saját bevallása szerint több mint 20 éve tartja rendszeresen a kapcsolatot vele és a Soros által alapított civil szervezetekkel, köztük például a Nyílt Társadalom Alapítvány brüsszeli küldötteivel. Idén ez már a sokadik találkozójuk, átlagosan néhány havonta kerül sor egyeztetésre kettejük között.
A brüsszeli politikussal a Magyar Szocialista Párt vezetősége is találkozott kedden, még egy közös sajtótájékoztatót is tartottak. Beszédében Tóth Bertalan MSZP elnök elmondta, hogy széles körű „Európa-párti szövetség” létrehozását kezdeményezték, amely azért küzd majd, hogy minél több Európa-párti képviselő üljön az Európai Parlamentben. Azt a fontos gondolatot is leszögezte, hogy: „Magyarország Európa szívében van”.
Frans Timmermans volt egyébként az, aki még az egyik tavalyi felszólalásában párhuzamot vont az 1956-os magyar politikai menekültek és napjaink illegális migránsai között. „Mi történt volna, ha 1956-ban a svéd, a dán, a holland, a belga és a luxemburgi kormányfő, valamint a német kancellár azt mondják, hogy a magyarok nem tartoznak ide kulturálisan, ezek az emberek elfogadhatatlan módon megváltoztatnák a kultúránkat?” – kérdezte a politikus.
Nem ez volt az első eset, hogy hasonlóan megdöbbentő kijelentéseket tett a holland politikus. Az Európai Bizottság alelnökének, bel- és igazságügyi együttműködésért felelős biztosa például tavasszal Twitter-üzenetében fogalmazta meg a következőt: „az iszlám a múltunk, az iszlám a jelenünk része, és az iszlám a jövőnk része lesz”– számolt be róla az Origo.
