Lehetetlen tényleg nincs
Az ember szeme előtt a legtöbbször szomorú gyermekek képe jelenik meg, amikor családból kiemelésről beszélünk. Azonban szombaton Szegeden látható volt, hogy mennyire boldog életet adnak a családjukon kívül növekvő gyerekeknek a nevelőszülők. Megadják számukra a figyelmet, a szeretet és a gondoskodást – sokszor saját gyermekeik mellett. Mindegy, hogy csak egy évig él náluk a gyermek, vagy tizenöt évig, a sajátjukként tekintenek rájuk, családot adnak nekik. Hiszen minden gyermeknek családra van szüksége – az ő hivatásuk, hogy ezt mindenkinek megadasson.
A József Attila szakiskola tornaterméből vidám élőzene és gyermekzsivaj hallatszott ki szombaton. Odabent mindenfelé gyermekek szaladgáltak, fehér pólójukon ez a felirat állt: Lehetetlen nincs. És ez aznap tényleg így volt.
A terem két szélén hatalmas ugrálóvár állt, mellettük hosszú asztaloknál lehetett színezni, arcfestést kérni, középen pedig a színpad, ahol délután fellépett Pápai Joci és Opitz Barbara is.
Lerajzolhatták az álmaikat
Ősszel indult az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárságának kampánya a nevelőszülői hivatás népszerűsítésére.
A kampány keretén belül egy rajzpályázatot is hirdettek, amelyen a gyermekek a legkülönfélébb álmaikat közvetíthették. A kilenc, kivétel nélkül gyönyörű győztes rajz a színpad mellett volt kiállítva.
A legjobb rajzok készítői izgatottan topogtak a díjkiosztó előtt a színpad mellett, néhányan azt sem hitték el, hogy valóban ki fogják mondani a nevüket és felléphetnek a színpadra, ahol Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár átadja a díjukat.
„Szandra, aki az egyik korcsoport harmadik helyezettje lett, teljesen el volt varázsolva, hogy valóban nyert, és úgy érezte, ma tényleg kapott valamit az élettől. Minden nap elmondjuk neki, hogy mennyire értékes ember, és ez ma számára egy hatalmas visszajelzés volt, hogy elhiggye, valóban az” – mondta Bodor Jánosné, aki Szandrával együtt nyolc gyermek nevelőszülője. 
A nap folyamán ötezer palacsintát készítettek el a segítők, Gyenes Csaba atya és Fülöp Attila államtitkár még trükköket is mutatott palacsintasütőkkel a kezükben. Hatalmas kondérban készült a gulyásleves, az illata megtöltötte a hosszú folyosókat. Az egész nap családias hangulatban telt, a segítők vidámsága mindenkire átragadt, miközben behordták az asztalokra a kakaós és lekváros palacsinták ezreit.
Ebéd után ismét zsúfolásig megtelt a tornaterem, hiszen a gyermekek műsorral készültek. Fellépett Feka Gergő, aki már a Fölszállott a Pávában is bizonyított mint tehetséges néptáncos, mostani előadását a közönség lelkes tapsa kísérte. Benedek Viktória, akit többen már az X-faktorból is ismerhetnek, három dallal is készült erre a napra.
A tehetséges fiatalok szombaton is megmutatták, hogy semmi sem lehetetlen.
A gyerekek többsége végig a színpad előtt táncolt, egymás kezét fogva járták a körtáncokat, a legapróbbaktól elkezdve egészen a felnőttekig. A délutáni zumbán a kifestett arcú gyerekek felszabadultan ugráltak a zenére, néhányan a nézőtéren egészen elképesztő koreográfiába kezdtek. Az értelmi fogyatékkal élők sem maradtak ki a mulatságból, talán ők élvezték a legjobban a táncot, kedvet csinálva hozzá a körülöttük lévőknek.
Az egész napot átjárta a szeretet és az egymásra figyelés, a nevelőszülői hivatás kézzel foghatóvá vált szombaton.
A nappal a nevelőszülőség népszerűsítése volt a cél, de ennél sokkal többet kaptak a résztvevők. Láthatták, milyen az, amikor családok nyitják meg az ajtót a családból kiemelt gyermekek előtt. A nevelőszülők lehetőséget adnak gyermekeknek, hogy megvalósítsák álmaikat, sajátjaikként szeretik őket, és amikor itt az ideje, készek elengedni a kezüket, hogy újra vér szerinti szüleik kezébe helyezzék őket.
