Összecsaptak Párizsban a sárga mellényesek közé keveredő szélsőségesek a rendőrökkel

A rendőrség szerint az incidensek azért robbantak ki, mert a tömeg elején mintegy száz jobboldali szélsőséges rátámadt a rendőrökre. A szélsőségesek feltörték az utcaköveket és barikádokat kezdtek építeni az úton, illetve feldöntötték a biztosítókordonokat.

A pártoktól és szakszervezeti támogatásoktól mentes, a közösségi oldalakon spontán szerveződött tiltakozó mozgalom egy hete kezdett útblokádokkal tüntetni országszerte az üzemanyagokra kivetett környezetvédelmi adó január 1-jére tervezett emelése ellen. A tiltakozás „második felvonását” jelentő tömegtüntetést szombatra hirdették meg Párizsba. Jóllehet a prefektúra csak az Eiffel torony-előtti Mars-mezőn engedélyezte a megmozdulást, délelőtt már több ezren gyülekeztek a Champs-Elysées-n azzal a céllal, hogy az elnöki hivatal és a nemzetgyűlés elé vonuljanak. A rendőrség megerősítette, hogy többen megpróbálták áttörni a kordonokat, ezért könnygázzal és vízágyukkal tartják őket távol, s eddig senki nem tudott átjutni a sugárút végén lezárt területre. A déli órákban nyolc szélsőségest őrizetbe vettek.

Christophe Castaner belügyminiszter tájékoztatása szerint Párizsban mintegy 8 ezren, országszerte 23 ezren tiltakoztak békésen. Egy héttel ezelőtt délelőtt 124 ezren, estig csaknem 290 ezren vonultak az utcákra. A tárcavezető elítélte a szélsőjobboldali rendbontást a Champs-Elysées sugárúton, amely szerinte „Marine Le Pen felhívására” jött létre. Castaner azt mondta: a fővárosban csaknem 5 ezren mentek a Champs-Elysées-re, ahol „az ultajobboldal mozgósít” és a rendőrség megpróbálja a rendbontókat feltartóztatni, akik a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés (volt Nemzeti Front) elnöke, „Marine Le Pen felhívására válaszoltak, és az intézményeket akarják megtámadni, köztük a kormánypárti képviselőket”.

„Mi igazolja azt, hogy a francia nép nem tüntethet a Champs-Elysées-n, ahol számos megmozdulást (labdarúgó-világbajnokság, szilveszter) tartottak már?” – írta pénteken Marine Le Pen a Twitteren, miután a rendőrség csak a Mars-mezőn engedélyezte a tüntetést. A pártelnök nyíltan bírálta a hatóságokat a döntés miatt, de nem szólított fel tüntetésre a Champs-Elysées-n. Marine Le Pen szombaton „tisztességtelennek” nevezte, hogy a belügyminiszter rá hárítja a felelősséget a zavargások miatt, amit ő is elítél. „Én rákérdeztem pénteken a kormánynál, hogy mi az oka annak, hogy a sárga mellényesek nem tüntethetnek a Champs-Elysées-n. Soha nem szólítottam fel semmilyen erőszakra. Az a benyomásunk, hogy a kormány teremti a feszültséget” – mondta Marine Le Pen az LCI hírtelevízióban, hozzátéve, hogy a kormány belőle akar „bűnbakot” csinálni.

Az egy héttel ezelőtt országszerte mintegy kétezer stratégiai helyen, autópálya le- és felhajtóknál, bevásárlóközpontoknál, üzemanyag-raktárak közelében úttorlaszokkal tiltakozó mozgalom a hét közepére kifulladni látszott, a tiltakozók ezért már hétfőtől a demonstráció új formáját keresték, elsősorban békés utcai tüntetések meghirdetésével szombatra.

Az apolitikus és vezetők nélküli, Facebookon szerveződő mozgalom, amely a szakszervezetek támogatását is visszautasította, az eddigi legjelentősebb politikai kihívás a 2017 májusban elnökké választott Emmanuel Macron kormányának. „A sárga mellényesek megmozdulása nem egy szervezett mozgalom szóvivővel. Semmiben sem hasonlítható más szociális konfliktusok megoldási módozataihoz” – mondta szerdán Francois de Rugy környezetvédelmi miniszter a France Inter közrádióban, megerősítve, hogy a kormány nem vonja vissza az üzemanyagokra kivetett környezetvédelmi adó január 1-jére tervezett emelését. Az elnöki hivatal ugyanakkor pénteken bejelentette, hogy az államfő „megértette az állampolgárok üzenetét”, és kedden bejelenti „az energetikai átmenet irányát”.

Az Elabe közvélemény-kutatóintézet által november 20-21-én 1002 francia nagykorú választópolgár megkérdezésével készült felmérés szerint a franciák 70 százaléka szimpatizál a tiltakozók követeléseivel, ami enyhe csökkenést jelent a múlt héten mért 74 százalékhoz képest. A megkérdezettek közül azonban csak 40 százaléka támogatja a megmozdulást, ami 7 százalékkal kevesebb, mint egy héttel ezelőtt.

(MTI)