Megerősítette a magyar államadós-osztályzatot a Moody’s
A Moody’s a döntéshez fűzött, péntek éjjel Londonban ismertetett elemzésében kiemelte azt a véleményét, hogy a magyar gazdaság rövid távú növekedési kilátásai továbbra is erőteljesek. A cég előrejelzése szerint a magyar hazai össztermék (GDP) az idén 4,3 százalékkal, 2019-ben 3,4 százalékkal nő.
A hitelminősítő kiemeli, hogy a magyar gazdaság reálértéken számolt éves növekedési üteme 2016 óta gyorsul, jelezve, hogy a gazdaság reagál a hazai kereslet élénkítését célzó kormányzati szakpolitikai intézkedésekre.
Az osztályzat pénteki megerősítéséhez fűzött elemzésében a cég közölte: a magyar kormány költségvetési alapállása és az elsődleges államháztartási egyenlegekben elért többletek együttesen elősegítik az államadósság-ráta fokozatos csökkenését.
A Moody’s által pénteken bejelentett osztályzati megerősítéssel véget ért a magyar államadós-besorolás idei hitelminősítői felülvizsgálati sorozata, mivel Magyarország immár sem a Moody’s, sem az S&P, sem a Fitch 2018-ra összeállított további menetrendjében nem szerepel.
A Moody’s legutóbb 2016. november 4-én módosította a kitűzött időpontban a magyar államadós-osztályzatot: akkor emelte vissza Magyarországot a befektetési ajánlású kategóriába, az addigi „Ba1”-ről a jelenleg is érvényes, stabil kilátású „Baa3”-ra javítva a szuverén besorolást.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint teljesen indokolatlan, hogy a Moody’s nem minősítette fel Magyarország adósbesorolását. Úgy ítélte meg: a felminősítés elmaradása is azt mutatja, hogy a hitelminősítő intézetek akár több fokozattal is le vannak maradva a magyarországi gazdasági folyamatoktól, valamint a piaci árazásoktól.
Kiemelte: a felminősítés elmaradását különösen indokolatlanná teszi, hogy a hazai gazdaság, valamint a bankrendszer helyzete és kilátásai határozottan javultak az utóbbi években. A hitelezés érdemben gyorsult, a vállalati hitelállomány már számottevően bővül, a bankok forrásellátottsága bőséges, mivel a betétállomány messzemenően meghaladja a hitelállományt. A hitel/betét arány 70 százalékra csökkent a tíz évvel ezelőtti 160 százalékról, ebből kifolyólag a hazai bankrendszer nincs rászorulva külső forrásokra, szemben a 10 évvel ezelőtti helyzettel, sőt nettó külföldi finanszírozóvá vált. Úgy vélte: a bankrendszer tőkeellátottsága és profitabilitása kiváló, eszközállománya a rosszhitel állományok meredek leépülésével érdemben javult.
A Takarékbank vezető elemzője rámutatott: a hazai gazdaság kiegyensúlyozottan, fenntartható módon dinamikusan bővül, a magas külső finanszírozási képesség hatására a külső adósság meredeken csökken, sőt, jövőre a hazai gazdaság talán a történelemben először nettó külső hitelezővé válhat.
Jelezte: az államadóssági ráta egyelőre csak lassú ütemben csökken, de a következő években az uniós források lehívásával a nominális adósság is csökkenhet, így az adósságráta igen látványosan, a GDP 60 százaléka közelébe csökkenhet. Eközben az államadósság finanszírozásának a szerkezete is érdemben javult, a devizaadósság aránya pedig már 20 százalék alá került.
Suppan Gergely kiemelte: a GDP növekedése messze felülmúlhatja a hitelminősítő várakozásait, mindezek hatására jövőre már elkerülhetetlennek látszik a felminősítés, de már a következő lépés is indokolttá válhat.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője biztos volt abban, hogy a Moody’s legalább az ország adósságának kilátását javítja. Ennek alapja az lehetett, hogy Magyarország pénzügyi sérülékenysége folyamatosan csökken, a fizetési mérleg tartósan többletet mutat, az államháztartási hiány pedig alacsony.
Jelezte: a GDP arányos államadósság mérséklődik és azt egyre meghatározóbb mértékben finanszírozza a lakosság és a bankrendszer. A gazdasági növekedés üteme magas, a gazdasági felzárkózás időszakát éljük – ezt a jegybanki és a kormányzati politika egyaránt támogatja, a kedvező folyamatok várhatóan a következő időszakban is fennmaradnak – fűzte hozzá Török Zoltán.
(MTI)
