45:15 az állam javára a „tankönyves perekben”

Az elmúlt hónapok során öt magánkiadó perelte be az Oktatási Hivatalt (OH), mivel utóbbi – a hatályos jogszabályokat betartva – nem hosszabbította meg összesen 123 korábbi tankönyvük engedélyét – írja a TanTrend.hu Az oktatási portál információ szerint a Mozaik Kft., a Cartographia Kft., a Krónika Nova Kft., a Pedellus Kft., és a Romi-Suli Kft. azért perelte be az OH-t, mert az nem folytatta le a hatósági eljárást a kiadók hosszabbítási kérelmeire, hanem az erre vonatkozó jogosultságuk hiánya miatt – teljesen szabályosan – visszautasította azokat.

A tankönyvpiac 2014-es átalakítását követően idén öt magánkiadó több mint 120 pert indított, méghozzá azért, mert az Oktatási Hivatal megtagadta a magánkiadók tankönyvengedélyének a meghosszabbítását. A balliberális média ezidáig csakis azokat az eseteket dolgozta fel, ahol a perben az állam ellen ítéltek. Mi most utánajártunk, mi is a valódi helyzet: az OH háromszor annyi pert nyert, mint a kiadók.

Az ingyenes tankönyv a tét

Lassan öt éve, 2014. január 1-jével a korábban tankönyvkiadóként is működő cégek részvétele a tankönyvellátásban főszabályként megszűnt, mivel az állam visszavette e feladatot. Ennek az intézkedésnek a célja volt egyrészt, hogy az egyre csak dráguló tankönyvcsomagok helyett ingyenes tankönyvek kerüljenek az állami köznevelési intézményekhez; másrészt az is, hogy megszűnjön az a tankönyvkiadói lobbi, ami a Gyurcsány-időszak alatt jellemezte az oktatást, ezzel arra kényszerítve a tanulókat, hogy ugyanazon tantárgyból akár évente más és más tankönyveket használjanak, zavart okozva ezzel a folyamatos tanulási haladás tekintetében. A magánkiadók a profit maximalizálására törekedtek: csak a piacképes könyveket adták ki és egyre kevesebbet költöttek fejlesztésre, de annál többet marketingre. Sokszor kifejezetten agresszíven hálózták be a tanárokat, hogy az ő könyveiket rendeljék az iskolák.

Jogszabályt támadnak a kiadók

A jelenleg is hatályos nemzeti tankönyvellátásról szóló törvény 2013. év végi elfogadása óta ismert – természetesen a jelenleg pereskedő kiadók előtt is. A jogszabály világosan kimondja: a korábbi tankönyvpiaci törvény alapján megszerzett tankönyvi engedélyek az abban foglalt határozott idő lejártával érvényüket vesztik. Ez a végső határidő a korábban engedélyezett tankönyvek tekintetében 2018. augusztus 31. volt. Ennek ellenére most a kiadók tankönyveik engedélyének meghosszabbítását kérik. Azonban világos, hogy a tankönyvek engedélyének meghosszabbítását az OH nem hagyhatja jóvá, hiszen a korábbi törvény alapján kiadott tankönyvvé nyilvánítási engedélyeik lejártak, az új jogszabályi környezet pedig állami feladatként jelöli meg a tankönyvellátást. A magánkiadók arra hivatkoznak, hogy a hosszabbítás valójában nem új kérelem, hanem egy korábbinak a felülvizsgálata – az OH szerint azonban a korábbi használat meghosszabbítása esetén is teljesen új kérelemről van szó, és egyértelmű, hogy nem lehet meghosszabbítást kérni a tankönyvek jegyzékben történő szerepeltetésére az új (2013-as és 2014-es) jogszabályokból következően. Éppen ezért az OH nem folytatta le a hatósági eljárást a kiadók hosszabbítási kérelmeikre, hanem az erre vonatkozó jogosultságuk hiánya miatt visszautasította azokat.

Egy bíró gondolkodik csak másként

Lassan a perek felét lefolytatták: 123-ból 60 pernek volt meg az ítélethirdetése. A balliberális médiában csak azt hallhattuk, hogy volt olyan ítélet, amely a tankönyvkiadóknak kedvezett. Azonban a 60 eddigi ítéletből 45 adott igazat az államnak, és mindössze harmadennyi, 15 a magánkiadóknak. Sőt, ez utóbbi 15-öt mind egyetlen egy bíró hozta, az összes többi bíró úgy értelmezte a jogszabályt, ahogy józan ésszel is értelmezzük, hogy nyilván a korábbi korszak véget ért és egyértelmű, hogy nem lehet új engedélyeket kiadni.
Remélhetőleg a jövőben a balliberális sajtó nem csak azzal foglalkozik majd, amit egy bíró állít a többi ellenében, hanem rávilágítanak arra is, hogy az átalakítások óta a teljes tankönyvállomány átlagára 23%-kal kevesebb lett, sőt, a családok költsége a tankönyvek vonatkozásában 7,3 milliárdról 1,5 milliárdra csökkent.