Mindenki mindenáron békét akart, így rohant bele a világ egy újabb világháborúba
Bogárdi Szabó István a református zsinat tanácskozását megnyitó beszédében, a száz éve befejeződött első világháborúról szólva kiemelte: a háború utáni pacifizmus az egyházak szégyenét akarta orvosolni, hogy áldásukat adták a frontra induló fiatalokra, vagyis „szent baldachint tartottak a fegyverek fölé”.
Az első világháború után a kereszténység „legjobb, legbefolyásosabb” alakjaiban érlelődött meg a pacifizmus gondolata, a háború tilalma, akár a haza védelméről is lemondva a béke érdekben. A második világháború előtt pedig már megmutatkozott a „pacifizmus minden átka”: a nagyhatalmak tétlensége, amikor Németország újra fegyverkezésbe kezdett, majd elfoglalta Ausztriát és megszerezte a Szudéta-vidéket. Mindenki mindenáron békét akart, és így rohant bele a békét akaró világ egy újabb világháborúba – monda a református püspök.
Bogárdi Szabó István kitért arra is, hogy a református egyház anyagi vesztese is lett az első világháborúnak, nagyon sok gyülekezet ugyanis hadi kölcsönbe fektette megtakarított pénzét. Ez a pénz mind elúszott, és a közösségeknek sokszor évtizedeket kellett várniuk arra, hogy legalább az elrekvirált harangjaikat újra tudják öntetni.
A következő időszak feladatairól szólva kiemelte a református egyház induló óvodaprogramját. Mint mondta, az egyház 100 óvodát szeretett volna építeni, felújítani, bővíteni. A 2017 végén a kormánytól kapott több mint 30 milliárd forintos támogatás az akkori számítás szerint 70 óvodára volt elég. Ráadásul az elmúlt évben 15-25 százalékkal nőttek az építőipar beruházási költségei, így nehéz döntéseket kell majd meghozni. Ugyanakkor arra kérte a zsinat tagjait, „ne alázzák meg” az őket támogató törvényhozókat azzal, hogy elégedetlenkednek.
(MTI)
