„Az erdélyi magyarság nem törődhet bele a jogfosztásba”
A demonstrációt összehívó Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs a székely autonómiaigényről párbeszédet sürgetett Bukaresttel. Álláspontja szerint az 1918-as gyulafehérvári határozatokhoz és a jövő évi román uniós elnökségéhez az lenne méltó, ha a bukaresti kormány gyanakvás helyett párbeszédkészséggel viszonyulna a székelyek autonómiatörekvéseihez. 
Izsák Balázs, székely csodának nevezte, hogy a székelység a román közigazgatás alatt is megőrizte többségét szülőföldjén. Mint fogalmazott: ez nemcsak az otthonmaradáshoz, de a holnap küzdelmeihez is erőt ad a közösségnek: ez jogosítja fel arra, hogy területi autonómiát követeljen szülőföldjén – tette hozzá.
Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke arról beszélt: a történelem már túlhaladott azon, hogy a „Nagy háború” győztes hatalmai semmibe vették a magyarok önrendelkezési jogát, ma már Gyulafehérvárra és Trianonra az egyetlen és helyes válasz az autonómia. 
Beszédében rámutatott: az 1918-as gyulafehérvári határozatban a románság teljes nemzeti szabadságot ígért az együtt élő népek számára, vagyis területi és személyi elvű autonómiát, amit Románia sohasem teljesített. Mint mondta: az erdélyi magyarság nem törődhet bele a jogfosztásba.
„Területért jogokat követelünk. Hogyha már a hazánktól megfosztottak minket, új hazánkban, közös országunkban legalább alapvető emberi és kollektív jogainkat biztosítsák cserében” – hangsúlyozta Tőkés László.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke beszédében a magyarság romániai jogfosztottságát, az oktatási jogok csorbítását, a kommunizmus idején államosított közösségi javak visszaszolgáltatásának elszabotálását sérelmezte. Megjegyezte: jobb lett volna az 1918-ban alakult Székely Nemzeti Tanács centenáriumát a székely parlament megválasztására kiírt szabad választásokkal ünnepelni. Ennek megvalósulásához azonban Bukaresttel, Brüsszellel és Washingtonnal is meg kell értetni, hogy Romániát nem veszélyezteti sem a magyarság kulturális, sem a Székelyföld területi autonómiája – jelentette ki.
Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) választmányi elnöke a mindenkori „időhúzó román politikumot „és a nemzetközi emberjogi szervezeteket tette felelőssé azért, hogy száz éve késik a megígért autonómia.
A nagygyűlésen részt vevő tömeg és több szónok a terrorváddal elítélt Beke István és Szőcs Zoltán szabadon bocsátását követelte, koholt vádak alapján bebörtönzött politikai foglyoknak nevezve őket.
A legnagyobb tapsot a székely nagygyűlés egyetlen román szónoka, az Erdély autonómiájáért következetesen szót emelő aktivista, Sabin Gherman kapta, aki fájlalta, hogy Erdély a bukaresti földrajzkönyvekben már nem létezik. Rámutatott:
Bukarest az erdélyi románoknak tett ígéreteit sem tartotta be, egymás ellen fordította Erdély évszázadok óta békében élő népeit, pedig ha autonómiát biztosítana a történelmi régióknak, az fejlődést hozna az egész országnak.
A centenáriumi nagygyűlés a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget.
(MTI)
