Egy gróf százados hatásra számított lépése
Egy magyar tudományos társaság alapításának gondolatához már az 1700-as évek második felében Bél Mátyás evangélikus lelkész és polihisztor is eljutott. Néhány évtized múlva, 1781-ben Bessenyei György pedig papírra is vetette saját elképzelését. Az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen ennek eszméjét ismét fölelevenítették. Másnap, 1825. november 3-án tette meg sorsfordító, emlékezetes felajánlását gróf Széchenyi István, felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét egy Tudós Társaság alapítására. 1849-es napló bejegyzésében így emlékezik rá: „60 ezer forintot ajánlottam föl, hogy mire, azt igazában nem is tudom tisztán, de magyar nyelvészeti akadémia lett belőle.”
Széchenyi István gróf melléknevét, a „Legnagyobb magyar”-t, az ehhez hasonló tettei miatt nyerte el. Egyébként Kossuth Lajos nevezte el őt így Pest vármegye 1840. november 19-én tartott közgyűlésen. Ugyancsak ezt mondja Kossuth 1841. is a Kelet Népére-re írott Felelet-ben: „Gróf Széchenyi ujjait a korszak üterére tevé és megértette lüktetését. És azért tartom én a Legnagyobb magyarnak; mert nem ismerek más senkit historiánkban, kiről elmondhatnók, hogy százados hatásra számított lépései sem korán, sem későn nem érkeztek.” E „százados hatásra számított lépései” nyomán született meg a magyar tudomány fellegvára: az Akadémia. 
De mindezek előtt 1825. november 8-án a Széchenyi, Károlyi, Andrássy és Vay a nádorhoz, az alsó- és felső táblához már írásban is benyújtotta ajánlatát, november 21-én pedig az alakítandó tudós társaság épülete tervének alaprajzát. József nádor bizottságot nevezett ki az alaprajz megtárgyalására, s ebben Széchenyi is aktívan részt vett.
1827. augusztus 18-án a bizottság munkálatai – nem kis részben József nádor kitartó lobbi munkájának köszönhetően – a királyi szentesítést is elnyerték. Az alapítást törvénybe iktatták. Az országgyűlés ebben a törvénycikkben mondta ki a társaság megalapítását.
Tényleges működését 1830-ban kezdhette meg Magyar Tudós Társaság néven, miután az uralkodó elfogadta az alapszabályokat. Az 1830. november 17-ei igazgatótanácsi tagválasztó ülésen Teleki József személyében megválasztotta – akkori nevén elölülőnek – első elnökét, Széchenyi Istvánt másodelnökké nevezték ki.
1840-ben a Magyar Tudós Társaság nevet Magyar Tudományos Akadémiára változtatták.
1860-ban országos gyűjtés indult az Akadémia székházának felépítésére. A tervpályázatot 1861-ben írták ki. A győztes, neoreneszánsz stílusú tervet Friedrich August Stüler nyújtotta be. A kivitelezés 1862 tavaszán kezdődött Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezetésével. A felavatásra 1865. december 11-én került sor.
Az Akadémia az 1870-es évektől immár az ország tudományos életének központja lett, s ami ezután következett az már a magyar kultúrtörténet része.
A Magyar Tudományos Akadémia elnökei:
Forrás: Pallas Nagylexikon, Wikipedia
