Tarlós István a főváros napján, Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a kormányfő jelenlétében jelentette be, hogy a rendezvény előtt aláírták azt a „tekintélyes horderejű és széleskörű” megállapodást, amelynek eredményeképpen a főváros fejlesztési lehetőségei kiszámíthatóbbá válnak a jövőben.

Orbán Viktor miniszterelnök  és Tarlós István főpolgármester kezet fog, miután megállapodást írtak alá a főváros napja alkalmából tartott ünnepségen

Továbbá Budapest választott főpolgármesterének és köztestületének jelentősebb befolyása lehet a főváros fejlődésére, mint eddig bármikor – mondta a főpolgármester.

„Ha megfeleltethetően értelmezzük, és kihasználjuk a benne rejlő lehetőségeket, akkor akár az Andrássy-Podmaniczky-korszakhoz hasonló fejlődés elé nézhet a főváros”

– fogalmazott Tarlós István.

A főpolgármester Budapest egyesítésének egykori folyamatáról szólva elmondta, hogy 145 évvel ezelőtt a fővárosi tanács nemcsak megalakult, hanem az ügyek vitelét tényleg át is vette, és ezt a jeles dátumot tekintjük az egységes Budapest megalakulásának.

hirdetés

A városrendezéssel kapcsolatos teendők ellátására elrendelte a törvény az egészen 1948-ig működő Fővárosi Közmunkák Tanácsának felállítását, amelynek fő feladata a fővárosra vagy városrészekre kiterjedő szabályozási tervek készítése, a fejlesztési munkák előkészítése volt – idézte fel.

Tarlós István kitért arra is, hogy míg 1870-ben Pest-Buda még a tizenhetedik, addig 1900-ban az egyesített Budapest már a nyolcadik volt az európai nagyvárosok sorrendjében. A főváros lakossága 1890-re 492 ezerre emelkedett, tehát Budapest már 1890-ben kétszer akkora volt, mint Debrecen ma.

Tarlós István főpolgármester beszédet mond a főváros napján, Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen az Újvárosháza dísztermében 

A magyar főváros kivételes tempójú fejlődése a térségben civilizációs mintát teremtett. Pest és Buda egyesítése a magyar nemzet életképességének bizonyítéka – mondta.

Tarlós István megjegyezte, Jókai Mór millennium utáni észrevételét továbbgondolva bizton állítható, hogy

„Budapestnek nemcsak nőni, hanem emelkedni is kell!”

Az emelkedésnek a görbéje most lehetőséget kap arra, hogy meredekebbé váljék – mutatott rá a főpolgármester.

Tarlós István kijelentette: „ Budapest mint egyesített főváros a magyar nemzetteremtés része és egyik fontos eredménye”.

Orbán Viktor beszédében hangsúlyozta,

Budapest ma óriási fejlődés kapujában áll, a következő évtizedben a város történetének legsikeresebb korszakát élheti meg.

A miniszterelnök szavai szerint:

2030-ra Budapest lehet az egyik legélhetőbb nagyváros Európában, a kontinens magas életminőségű és legbiztonságosabb fővárosa,

Ehhez a városvezetés és a kormány részéről is jól szervezett, kemény, közösen végzett munkára lesz szükség, ezért hozták létre Tarlós István főpolgármesterrel egyetértésben a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát – tette hozzá.

A 2010 óta elért budapesti eredmények között említette a 4-es metró befejezését, a fonódó villamoshálózatot, az Országház, a Kossuth tér, a Zeneakadémia, a Budai Vigadó, az Erkel Színház, a Szépművészeti Múzeum és a Ludovika megújítását, valamint több sportberuházást. Folyamatban van továbbá a Városliget rekonstrukciója, az Operaház, az Iparművészeti Múzeum és a 3-as metró felújítása is. Emellett a közfejlesztési tanácsnak hamarosan döntenie kell az új nemzeti öttusaközpontról, sorra nyerik vissza régi fényüket a budai várnegyed történelmi épületei, és rövidesen megkezdődik az új dél-budai súlyponti kórház építése is – sorolta a miniszterelnök.

„Ezermilliárdos nagyságrendben és évtizedes távlatban gondolkodunk – jelentette ki a kormányfő.

(MTI, Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd, Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)