2030-ra Budapest lehet az egyik legélhetőbb európai nagyváros
Tarlós István a főváros napján, Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a kormányfő jelenlétében jelentette be, hogy a rendezvény előtt aláírták azt a „tekintélyes horderejű és széleskörű” megállapodást, amelynek eredményeképpen a főváros fejlesztési lehetőségei kiszámíthatóbbá válnak a jövőben. 
Továbbá Budapest választott főpolgármesterének és köztestületének jelentősebb befolyása lehet a főváros fejlődésére, mint eddig bármikor – mondta a főpolgármester.
„Ha megfeleltethetően értelmezzük, és kihasználjuk a benne rejlő lehetőségeket, akkor akár az Andrássy-Podmaniczky-korszakhoz hasonló fejlődés elé nézhet a főváros”
– fogalmazott Tarlós István.
A főpolgármester Budapest egyesítésének egykori folyamatáról szólva elmondta, hogy 145 évvel ezelőtt a fővárosi tanács nemcsak megalakult, hanem az ügyek vitelét tényleg át is vette, és ezt a jeles dátumot tekintjük az egységes Budapest megalakulásának.
A városrendezéssel kapcsolatos teendők ellátására elrendelte a törvény az egészen 1948-ig működő Fővárosi Közmunkák Tanácsának felállítását, amelynek fő feladata a fővárosra vagy városrészekre kiterjedő szabályozási tervek készítése, a fejlesztési munkák előkészítése volt – idézte fel.
Tarlós István kitért arra is, hogy míg 1870-ben Pest-Buda még a tizenhetedik, addig 1900-ban az egyesített Budapest már a nyolcadik volt az európai nagyvárosok sorrendjében. A főváros lakossága 1890-re 492 ezerre emelkedett, tehát Budapest már 1890-ben kétszer akkora volt, mint Debrecen ma. 
A magyar főváros kivételes tempójú fejlődése a térségben civilizációs mintát teremtett. Pest és Buda egyesítése a magyar nemzet életképességének bizonyítéka – mondta.
Tarlós István megjegyezte, Jókai Mór millennium utáni észrevételét továbbgondolva bizton állítható, hogy
„Budapestnek nemcsak nőni, hanem emelkedni is kell!”
Az emelkedésnek a görbéje most lehetőséget kap arra, hogy meredekebbé váljék – mutatott rá a főpolgármester.
Tarlós István kijelentette: „ Budapest mint egyesített főváros a magyar nemzetteremtés része és egyik fontos eredménye”.
Orbán Viktor beszédében hangsúlyozta,
Budapest ma óriási fejlődés kapujában áll, a következő évtizedben a város történetének legsikeresebb korszakát élheti meg.
A miniszterelnök szavai szerint:
2030-ra Budapest lehet az egyik legélhetőbb nagyváros Európában, a kontinens magas életminőségű és legbiztonságosabb fővárosa,
Ehhez a városvezetés és a kormány részéről is jól szervezett, kemény, közösen végzett munkára lesz szükség, ezért hozták létre Tarlós István főpolgármesterrel egyetértésben a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát – tette hozzá.
A 2010 óta elért budapesti eredmények között említette a 4-es metró befejezését, a fonódó villamoshálózatot, az Országház, a Kossuth tér, a Zeneakadémia, a Budai Vigadó, az Erkel Színház, a Szépművészeti Múzeum és a Ludovika megújítását, valamint több sportberuházást. Folyamatban van továbbá a Városliget rekonstrukciója, az Operaház, az Iparművészeti Múzeum és a 3-as metró felújítása is. Emellett a közfejlesztési tanácsnak hamarosan döntenie kell az új nemzeti öttusaközpontról, sorra nyerik vissza régi fényüket a budai várnegyed történelmi épületei, és rövidesen megkezdődik az új dél-budai súlyponti kórház építése is – sorolta a miniszterelnök.
„Ezermilliárdos nagyságrendben és évtizedes távlatban gondolkodunk – jelentette ki a kormányfő.
(MTI, Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd, Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)
