2015. november 3- án nyilvánították november 15-ét, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének és halálának a napját a magyar szórvány napjának a határon túli magyarság iránt viselt, alaptörvényben rögzített felelősségnek megfelelve.
Ma, november 15-én a szórványban élők a főszereplők, őket ünnepeljük közösen. Sajnos a határon túli magyarsághoz tartozók közül egyre többen élnek így, becslések szerint a számuk a Kárpát-medencében 200 ezer és 1 millió között ingadozik. Szórvány alatt az olyan, saját helyén kisebbséggé vált , összefüggő területi kapcsolattal nem rendelkező kisebbséget értjük, amely idegen nyelvi környezetben él a Kárpát-medencében és Moldvában.
Az ő elsődleges problémájuk a nyelv, a kultúra megtartása. A magyarság megmaradásának biztosítása ott a legnehezebb, ezért akár területenként külön programokat kell alkotni, hogy megállítsák a szinte már megállíthatatlant. Ennek érdekében már 2011-ben megalakult a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának szórvány-diaszpóra munkacsoportja. Az anyaország jelentős összegekkel támogatja a szórványban élő magyarság védőbástyáinak számító magyar szervezeteket és intézményeket.
A magyar kormány által 2015-ben elindított Petőfi Sándor-program keretében ösztöndíjasok támogatják a külhoni magyarság szórványközösségeit Romániában, Ukrajnában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában, Szlovákiában, Csehországban, Bosznia-Hercegovinában, Macedóniában és Dél-Lengyelországban, segítségükkel több helyszínen kezdődött el vagy indult el újra a magyar nyelv, a néptánc és a népzene oktatása.
hirdetésA Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 2012-ben szórványmenedzser-szolgálatot indított, melynek keretében 14 szórványkollégium működését támogatja, és próbálja megakadályozni a településeiken tíz százalék alatti arányt képviselő, elszórtan élő magyarok asszimilációját. A szervezet műemlék-örökbefogadási programot is indított az erdélyi magyar kisközösségeknek.
Ma, az Országgyűlés is a szórványra emlékezéssel kezdte meg a napját a plenáris ülés előtt.
(MTI)
