Budapesten betiltották a halottak napját
Innen tudhatjuk meg, miért is tiltották be a temetőben való tartózkodást, idézzük a blogról: „1918 október végén a tisztifőorvosi hivatal még mindig riasztó számokat közölt a spanyolnátha járvány halálos áldozatairól, bár a számok szerintük csökkenő tendenciát mutattak. Budapesten dr. Bódy Tivadar polgármester 1918. október 25-én úgy döntött, hogy betiltja október 31. és november 3. között a temetők látogatását és mindennemű csoportosulást, nehogy a járvány újra erőre kapjon.” 
A tisztifőorvosi hivatal és Bódy polgármester úr aggodalma bizony nem lehetett alaptalan, hiszen a spanyolnátha (La Grippe) az influenza A vírusának első és egyúttal legpusztítóbb, világméretű járványa volt, amely a Föld teljes lakosságának mintegy 2–4 százalékát betegítette meg, csak Európában több mint kétmillióan haltak bele a kórba. Ezzel a „teljesítményével” a spanyolnátha az ismert emberi történelem legtöbb áldozatot szedő fertőző betegsége volt. 
Nevét a járvány onnan kapta, hogy az első hírek először Spanyolországból érkeztek, 1918 májusának végén csak Spanyolországban nyolcmillióan fertőződtek meg, és Madridban minden harmadik ember influenzás volt. Az első nagy világégés idején a spanyolnáthára eleinte azért nem figyeltek fel a hatóságok, és sajtó sem foglalkozott vele a maga súlya szerint, mert a lövészárkokban akkoriban minden héten iparszerűen, a háborúk valós természete miatt teljesen értelmetlenül, több ezer katona pusztult el.
Szinte minden településen ott van egy-egy emlékmű az I. világháború magyar áldozatainak nevével, halottak napján, a temetőbe igyekezvén, aki elhalad mellettük, helyezzen el mécsest értük is, az emlékükre.
(Hírek Anno… blog nyomán)
