Mindenki egyforma, mégis csak a melegekért állnak ki?

2013 óta él Magyarországon az a közösségi kezdeményezés, melynek célja, hogy az ahhoz csatlakozott vállalatok munkavállalóik felé azt mutassák: mindenkit tetteik és teljesítményeik alapján ítélnek meg. A Nyitottak vagyunk azonban fura módon egyre inkább kizárólag a Pride-hoz kapcsolódik, és bár nem az összes, kezdeményezésben részt vevő cég, de közülük hatvan idén fel is vonult a Pride-on.

Felmerülhet a kérdés, hogy ezeknek a cégeknek azon munkavállalója, aki esetleg családanya, vagy mélyen vallásos ember, esetleg szimplán egy heteroszexuális fiatal, érezheti-e azt, hogy ő háttérbe szorul, érte nem vonul a munkahelye sehol, az ő érdekében nem csatlakoznak semmilyen kampányhoz?

Előfordulhat-e, hogy a hatvan cég rengeteg munkavállalója között akad olyan, akinek nem tetszik maga a Pride? Hiszen sok olyan homoszexuális van, aki ezt az egész napos vigalmat és felvonulást ellenzi, nem is vesz részt rajta – főként azért, mert úgy érzi, ez csak ront a homoszexuálisok megítélésén.

A Pride-ot támogató cégeknek tettük fel ezeket a kérdéseket, az azokra kapott válaszok pedig érdekes látleletet adnak az országról.

Az IKEA nagy multiként például azt mondja, számukra teljesen természetes volt az, hogy 2015-ben csatlakoztak a Nyitottak vagyunk kezdeményezéshez. „Amikor az IKEA munkatársakat toboroz, elsőként azt vizsgálja egy interjú során, hogy a jövendőbeli munkatársban megvannak-e azok az értékek, amelyeket az IKEA is képvisel és amelyek valóban a jelentkezőt is jellemzik, amit nap mint nap képvisel. Természetes, hogy egy ekkora szervezetben különféle vélemények és nézőpontok vannak bizonyos kérdések kapcsán, ennek a sokszínűségnek köszönhetjük, hogy vezető lakberendezési márka vagyunk itthon és világszerte. Egyetlen dologban azonban nem lehet kérdés és nézeteltérés, mégpedig a kapcsán, hogy nem különböztethető meg senki neme, családi állapota, vallási hovatartozása, bőrszíne, származása, szexuális orientációja okán. Amíg nem egyenlő mindenki, addig senki sem lehet egyenlő, vagyis senki sem részesülhet eltérő bánásmódban, így pozitív vagy negatív diszkrimináció sem képzelhető el az IKEA-nál, csak az egyenlő bánásmód elve és a hit, hogy egy napon nem lesznek szegregált, vagy orientálásra szoruló csoportok, csak és kizárólag egyenlő partnerek” – írja az IKEA.

Fontos talán tisztázni, hogy ebben a kérdésben Magyarországon nincs nézeteltérés, jogilag nem is lehet. Országunkban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előremozdításáról szóló törvény alapján tilos bárkit diszkriminálni, ez azt is jelenti, hogy nem fordulhat elő, hogy valakit azért ne vegyenek fel valahová, vagy azért kapjon kevesebb pénzt, mert esetleg homoszexuális. Amennyiben pedig mégis így történne, számos jogi fórum van, ahol ezt jelezheti is.

Ez a törvény azonban nem kizárólag a szexuális orientáltságról szól, hanem fajról, vallásról, családról. Éppen azért kérdeztük meg azt is a cégektől, hogy a többiek felé, akiket nem szexuális hovatartozásuk, hanem esetleg származásuk vagy vallásuk miatt diszkriminálhatnak, kompenzálnak-e bárhogy?

„Ahogyan fent említettük, egyenlő bánásmód és nem pozitív diszkrimináció érvényes az IKEA esetében, értendő ez működésünk minden területére, ahol nem teszünk különbséget munkatársaink között, nem kezeljük őket másként nemük, családi állapotuk, vallási hovatartozásuk, bőrszínük vagy szexuális orientációjuk miatt” – írja az IKEA, amely multi bár több jó ügyet is támogat, felvonulni idén kizárólag a Pride-on vonult fel – azaz csak meleg munkatársainak jelezte, hogy semmi bajuk velük. Persze a többieknek is elmondják ugyanezt biztos, csak éppen értük nem vonulnak.

Nem ért egyet, de nem meri névvel vállalni

Nem így gondolkodik egy egyszemélyes cég tulajdonosa, akinek neve és fotója szintén a vonulók között szerepel. Nem véletlen, hogy nem írjuk le sem a cége, sem az ő nevét. Ezt kérte.

„Pontosan az Ön által is említett ‘érzékeny téma’ jelenség miatt nem szeretném, ha a nevem, vagy a cég neve megjelenne a cikkben. Az oldalra való feliratkozással kifejeztem azt, hogy egyetértek bármilyen dologgal, amely a különbözőségek elfogadására buzdít, azok melletti kiállásra sarkall. Ugyanezt meg fogom tenni bármilyen csoporttal kapcsolatban, amely valamilyen módon, hazánkban hátrányos megkülönböztetést szenved. Ettől mélyebben azonban nem szeretnék megjelenni a témában, kérem szíves megértését” – írta újságírónknak korábban kifejtett gondolataira.

„Helyesnek gondolom, hogy ha olyan társadalmi csoportokért fognak össze hazánkban élő cégek és magánszemélyek, amelyek hátrányos megkülönböztetést szenvednek. Úgy tapasztalom, hogy talán az egyéb csoportokért talán nincs ekkora erőfeszítés. De az is elképzelhető, hogy csak kevesebb alkalommal számol be érdemlegesen a média, vagy nagyobb hullámokat vet a Pride. Esetleg nagyobb az elutasítás és ezért nagyobb az érdeklődés is, mint pl. a családon belül erőszakot szenvedett emberek iránt. Erről talán érdemes lenne kutatást végezni, így csak szubjektív véleményem lehet” – fejtette ki korábban, hozzátéve, hogy ő maga idén nem vett részt a felvonuláson.

„A Pride-ot kontraproduktívnak tartom, vagy még pontosabban fogalmazva nem elég hatékonynak. Még akkor is, ha elvi céljaival egyetértek.

Heteróként engem nem zavar a felvonulás, sőt támogatom azt, hogy ugyanolyan jogokkal rendelkezzenek az LMBTQ közösség tagjai. Ezt egyébként a felvonulás nélkül is tenném/teszem. Azonban az időnként ott tapasztalható viselkedés, amelyet az ott megjelentek egy része mutat fel, szerintem nem támogatja az ügyet, mert nagyon könnyen elviszi a ‘piréz ellenes’ többséget abba az irányba, ahol a konkrét polgárpukkasztó és számukra deviáns viselkedés jut az eszükbe ezekről az emberekről. Megjegyzem, hogy a hazai gondolkodás állapotát figyelembe véve ez minden egyes eltérésre igaz lehet. Így pedig muníciót kapnak azok, akik évek óta azzal revolvereznek, hogy egy-egy kiragadott viselkedést húznak rá a közösség egészére.”

Minimum meglepő, hogy egy cégvezető nem meri névvel vállalni ezen, egyébként írásban megküldött megszólalását, és talán azt is mutatja: az emberek többsége nem mer a témával kapcsolatban egyáltalán semmi negatívat mondani. Még a Pride-dal kapcsolatban sem, hiszen egyre inkább úgy néz ki, hogy ha valaki kinyitja a száját, rásül a homofób bélyeg azonnal, ezt pedig épeszű ember nem meri vállalni. Így marad talán a hallgatás, és annak a látszata: itt bizony mindenki egyetért, gyerünk, vonuljunk.

Akik nem csak a Pride-ra fókuszálnak

Egy viszonylag kis létszámú, 18 főt foglalkoztató cég éppen azt mondja, hogy igyekeznek több, más területere is fókuszálni. „Például tudják rólam a kollégáim, hogy egy Down-szindrómás kisfiú keresztanyja vagyok és igyekszem sokat tenni a fejlesztéséért. Mindezeken felül évek óta deklaráljuk, hogy csatlakoztunk a Nyitottak vagyunk mozgalomhoz, annak különböző kampányaihoz (kutatás, nők – férfiak a munkahelyen etc.) és több témában vállalást is tettünk. Így a fókusz nem kizárólag a Budapest Pride-on és az ahhoz kapcsolódó eseményeken van. Büszke vagyok arra, hogy a teljesítményen alapuló elismerést a kollégáim is követendő ideának tartják” – mondja a vezető, hozzátéve, hogy alkalmazták már vak- és gyengénlátó programozókat, cégük támogatja a BAGázs közhasznú egyesületet, mely a befogadó és elfogadó társadalomért dolgozik s a romáknak is esélyt ad céljaik elérésére, illetve támogatják a TED Youth-ot a fiatal tehetségek felfedezéséért.

„Nem érezzük, hogy a toleranciánk kizárólag a homoszexulatissal szemben érvényesülne” – mondja a cég vezetője, Walitschek Csilla. „Elősegíteni szeretnénk pl. a női programozók elterjedését. Kifejezetten üdítően hatna, de egyenlőre nincs sok jelentkező ezen a téren. Én női vezetőként, magam is ritka hollónak számítok egy ilyen pozícióban bár nekem is van szakmai ügyvezető-társam. Individuálisan támogatjuk például az önszorgalomból végzett tanulást, képzések, kurzusok elvégzését és itt teljesen személyre szabjuk a támogatásunkat. Fiatal átlagéletkorban lévő csapatunk miatt a gyerekvállalás még nem aktuális, de jelenleg is rugalmasak vagyunk home office használatával  és virtuális, akár országhatáron is túlnyúló, teamekben való munkavégzéssel” – teszi hozzá.

Egy igazi multifelekezeti munkahely

A CAFE PR reklámügynökség azt kérte, válaszukat változtatás nélkül, egyben közöljük.

„Nem gondoljuk rettenetesen érzékenynek a témát, jó, ha beszélnek róla. Fontosnak tartjuk, hogy a nagyon sokszor félreértett/félremagyarázott homoszexualitás jelenségéről mindaddig beszéljenek, amíg már nem bélyegeznek meg embereket csak azért mert valaki mást szeretnek, mint mások szerint kellene. Mint ahogyan a vallási-, világnézeti-, családi állapotbeli-, rasszbeli-, stb szabadságról is mindaddig kell beszélni, amíg ezért bárkit is megbélyegeznek, diszkriminálnak. Azt gondoljuk, hogy a mi cégünknél így gondolkoznak a munkatársaink is, bár felméréseket ez ügyben nem végzünk. Multifelekezeti munkahely vagyunk a kollégák saját beszámolói szerint is, ahol (részben biztos, részben jó eséllyel – hiszen nem listázzuk) dolgoznak, vagy dolgoztak remek eredményekkel és nagy csapatösszhangban hetero-, bi-, vagy homoszexuális; magyar, roma, szláv, angol, székely, román; katolikus, izraelita, vagy református; szingli, vagy éppen nagycsaládos; újpest-, vagy fradi-, esetleg loki drukker kollégák is, meg zöld szeműek éppúgy, mint kék, meg barna, meg szürke szeműek – ami nem nagy csoda, hiszen a teljesítmény, a csapatban dolgozás képessége, a tehetség nem ezeken múlik. Függ viszont az együttműködési készségen, az elhivatottságon és a kemény munkán – mi a kollégáinkat ez utóbbiak alapján ítéljük meg. Nem kompenzálunk senki felé és nem diszkriminálunk senkit a nemi orientációja, vallása, világnézeti meggyőződése, bőrszíne, származása, vagy családi állapota alapján. Fontosnak tartjuk egymás elfogadását, amit házon belül is gyakorolunk és ami miatt többek között a Nyitottak vagyunk kezdeményezéshez is csatlakoztunk. Az, hogy ki szeretne felvonulni a Pride-on, az nálunk mindenkinek a saját döntése volt mindig is, ma is az. Mint ahogyan az is, hogy hány gyereket vállal – örülünk, ha minél többet; vagy, hogy kivel osztja meg az életét, hova jár meccsre és miben hisz” – írták.

A Hosszúlépés nevű cég szintén azt kérte, hogy változtatás nélkül közöljük levelüket, amit nagyon szívesen meg is teszünk.

„Köszönjük megtisztelő megkeresésését. Ugyan nem teljesen egyértelmű számunkra, levelében mi a kérdés és mi a személyes véleménye, az alábbi örökérvényű műalkotás kiválóan összefoglalja álláspontunkat” – írták, és elküldték újságírónknak a „Buzi-e vagy?” című dalt. Sajnáljuk, hogy bár a többiek számára teljesen egyértelmű volt, nekik nem sikerült értelmezniük kérdéseinket.

Folytatjuk a témát…