A miniszterelnöki biztos szerint Európában nagy viták folynak a kereszténydemokrácia megújításáról, a kereszténység szerepéről a társadalomban, és ezekben a vitákban számítanak hazánkra.
A magyar állam kötelessége a keresztény kultúra védelme, támogatása a kultúrában, az oktatásban és a közéletben egyaránt. A kultúra összetartó ereje, a közösség homogenitása erősíti a nemzetet. És ez korántsem csak hitbéli kérdés – tette hozzá Balog Zoltán.
Példaként hozta fel, hogy a magyar állam 2013-ban bevezette a kötelező etika vagyis hit és erkölcstan oktatását az általános iskolákban. Miközben a lakosság 15-20 százaléka gyakorolja vallását aktívan, addig minden második gyermek jár hittanra. Ez jelzi, hogy valós igényeket szolgál az intézkedés.
Ezt az igényt mutatja az egyházi iskolák iránti nagy érdeklődés is: mintegy 200 ezer gyermek jár ilyen intézményekbe.
Balog Zoltán szerint a keresztényi alapú nemzeti összetartozás erősítését szolgálta továbbá az, hogy a magyar történelemben először a nagypéntek ünnepnap. Ez az ünnep a közösségért hozott áldozat kérdését állítja középpontba, szemben az elvilágiasodott fogyasztói társadalom attitűdjével, amely épp arra ösztökél, hogy ússzuk meg az áldozatot.
Emlékeztetett arra is, hogy a magyar alaptörvény istennel kezdődik és végződik: “Isten, áldd meg a magyart!”, illetve az alkotmány záró mondata “Isten és ember előtti” felelősségre hivatkozik. A német szövetségi állam hét tartománya alkotmányában van utalás Istenre. Legutóbb Schleswig-Holsteinben egyetlen szavazaton múlt, hogy nem került be az alkotmányba – jegyezte meg.
(MTI)
