Rendvédelmi bizottság: A fegyveres testületek túlórapénzeinek megtartását javasolja a szakbizottság
Kósa Lajos, a testület fideszes elnöke elmondta: a jelenlegi – rendőröket, a büntetés-végrehajtásban, a katasztrófavédelemben dolgozókat, katonákat érintő – szabályozás szerint év végével megszűnne a túlórapénz, és szabadságot adnának az elrendelt túlmunka után. A most benyújtandó törvényjavaslat szerint az átmeneti szabályozás határidejét 2022 végéig meghosszabbítanák. Így – az előterjesztés elfogadása esetén – a rendvédelmi dolgozók és a katonák továbbra is választhatnának, hogy túlóráik ellentételezéséért szabadnapot vagy pénzt kérnek.
Kósa Lajos kifejtette: az Európai Uniónak van egy általános foglalkoztatáspolitikai irányelve, amely meghatározza, mennyit lehet dolgozni. Magyarországon a 40 órás munkahéten felüli foglalkoztatásért szabadságot kell kiadni. A honvédelmi és rendvédelmi ágazatban erre hoztak egy átmeneti – ez év végéig hatályos – szabályozást, amely szerint a fegyveres testületekben dönteni lehetett arról, hogy szabadságban vagy pénzben kérik az ellentételezést. Ez ugyanakkor nem teljesen egyezik az unió foglalkoztatási elvével, így ez egy ideiglenes szabályozás volt – mutatott rá.
Az önálló bizottsági indítvány benyújtását egyhangúlag támogatta a testület. Kósa Lajos úgy értékelt, ezáltal most megnyugtatóan rendeződik a kérdés. A bizottság napirendjén egy szocialista és egy LMP-s indítvány is szerepelt, amelyek a rendvédelmi dolgozók túlórapénzének megtartásáról szóltak. Kósa Lajos kezdeményezésére az ugyanerről szóló bizottsági indítvánnyal együtt tárgyalták a kezdeményezéseket. A bizottsági elnök elmondta: mindhárom javaslat azt célozza, hogy az év végén lejáró határidő után a rendvédelmi dolgozók továbbra is dönthessenek arról, hogy túlórájuk ellentételezésére szabadnapot vagy pénzt szeretnének.
A szocialista Harangozó Tamás kiemelte: a rendvédelmi szférában jelenleg tömeges leszerelések vannak, van olyan nap, amikor 40 ember távozik. A túlórapénz megvonása nettó egyharmados fizetéscsökkenést is okozhat. Demeter Márta (LMP) is problémaként emelte ki az ágazatban tapasztalható fluktuációt és a közös bizottsági javaslatról szólva örömét fejezte ki, hogy végre van olyan kérdés, amelyben a testület egyetért. Vadai Ágnes, a testület DK-s alelnöke azt mondta: az életpályamodell sem oldja meg az évtizedek óta fennálló problémát, az állomány számára bizonytalanságot okoz a jelenlegi helyzet.
Kósa Lajos azt hangsúlyozta: óriási előrelépés volt a rendőrségnél és a honvédségnél is az életpályamodellek bevezetése, jelentős illetményemeléssel. Az egy másik kérdés, hogy a magyar gazdaság helyzete, a piaci bérnövekedés nyomán ez már nem számít olyan jelentősnek – jegyezte meg, hozzátéve: ezért foglalkozni kell azzal, hogy a rendvédelmi és honvédségi dolgozók számára újabb, a piaci bérekkel versenyképes bérpályát vázoljanak fel.
Arra kérte a Belügyminisztérium (BM) és a Honvédelmi Minisztérium (HM) jelenlévő képviselőit, adjanak tájékoztatást arról, hogy valóban „armageddon” van-e az ágazatban a fluktuáció miatt.
Zsinka András, a BM helyettes államtitkára azt mondta: a 2015-ben bevezetett előmeneteli és illetményrendszer munkaerőpiaci előnyt jelentett. Akkor a fluktuáció 2 százalék volt, ez 2018-ra felment 5,5 százalékra. A rendőrség létszáma 36 490, mintegy 1500 rendőr hiányzik. Kádár Pál, a HM közigazgatási államtitkára arról számolt be, hogy a Magyar Honvédség létszáma az elmúlt 2 évben növekszik. Létszámhiánnyal valóban küzdenek, de a pontos adatok nem nyilvánosak, arról nyílt ülésen nem számolhat be. A bizottság ülésén többen felvetették, hogy a jövő évi költségvetést már elfogadták, amibe nem tervezték be a rendvédelmi dolgozók túlórapénzét. Erre reflektálva a BM és a HM képviselője is azt mondta, a minisztériumok költségvetésében nagyságrendileg megvan a szükséges összeg.
(MTI)
