A szeme előtt ölték meg a diáklány tíz családtagját
Gyanús és mélyebben húzódó problémákra rámutatható körülmények között törtek rá katonai egyenruhás, korrekt angolsággal beszélő fegyveresek a Kogi család otthonára egy csütörtöki napon azzal a küldetéssel, hogy senkit ne hagyjanak életben. Az események Josban, Plateau állam fővárosában, Nigériában történtek.
A 23 éves Blessing Kogi szeptember 27-én éppen csak hazaért, hogy az estét a családjával tölthesse. Összesen tizenketten voltak, édesapját kivéve mindenki jelen volt: a nagymama, testvérek, sógornők, és unokatestvérek. Hét óra után, vacsora közben, fegyveresek rohanták le a szomszédságot és mindenfelé lövöldözni kezdtek. Ezek később behatoltak az ő házukba is, és tíz embert megöltek.
Csak Blessing és egyik unokatestvére élték túl a támadást, de ők is sérüléseket szenvedtek.
A World Watch Monitornak nyilatkozva, Blessing visszaemlékezett a drámai pillanatokra, mikor végig kellett néznie, hogyan végezték ki családjának nagy részét.
„A nagymamám szobájában volt mindegyikünk. Épp ettünk, mikor bejöttek és tüzet nyitottak ránk. Leestem a földre és halottnak tettettem magam, de egyikük még így is odajött hozzám, míg a földön feküdtem és kétszer meglőtt a nyakamon és a vállamon. Mikor kimentek, észrevettem, hogy még képes vagyok mozogni, így felkeltem, átmentem a hálószobába és elbújtam az ágy alá.
Két másik unokatestvérem szintén be tudott bújni egy ágy alá, de a fegyveresek visszajöttek, hogy ellenőrizzék, nem maradt e valaki életben. Mikor észlelték, hogy a két unokatestvérem még életben van, egyiküket háromszor meglőtték, de ő túlélte. Másikukat először megerőszakolták és utána lőtték le.
A támadók összegyűjtöttek minden értéket, mobiltelefont, mielőtt elhagyták a házunkat.”
Blessing több mint egy órán keresztül feküdt az ágy alatt, sebesülten.
„Mikor néhány szomszédunknak a hangját hallottam, kijöttem és elvittek a kórházba”- emlékezett vissza.
„A támadók folytatták a vérengzést a szomszédságban. Összesen 15 embert öltek meg a környéken: tízet a házunkban, hármat egy másikban, és még kettőt egy harmadik helyen. Öt embert megsebesítettek, köztük három gyereket egy másik házban, és kettőnket.”
Blessing aznap este négy unokatestvérét, sógornőjét, három testvérét, a nagymamáját és az édesanyját veszítette el. A fiatal lány szerint a támadók közül néhányan katonai egyenruhát viseltek, mások feketébe voltak öltözve:
„A feketében lévők hausza és fuláni nyelven, míg a katonai egyenruhások jó angolsággal beszéltek”- mondta.
Mielőtt elmentek, az egyenruhások ezt mondták: „Befejeztük a munkát; most már jöhetnének és kifizethetnének minket.”
Blessing apja teljesen összetört felesége és családja elvesztésének híre hallatán.
„Csak imákra van szüksége, mert a támadás óta össze van zavarodva. Nem tud beszélni, nem tud enni és nem tudom mihez kezdjek”- nyilatkozta a lány. Blessing a mai napig gyógyul a sebesüléseiből, de még mindig a történtek hatása alatt áll. Úgy hiszi a támadók egy küldetésen voltak, de nem érti, miért pont az ő családját szemelték ki.
Se rendőrség, se a hadsereg nem érkezett a megmentésükre, bár a környékbeli házak közvetlen a hadsereg rukubai barakkjaiba vezető út mentén vannak.
A támadás emlékeztette Blessinget egy két nappal azelőtti eseményre, mikor (szeptember 25-én) két idegen érkezett a negyedbe – fulánik, akik eltűnt fiukat keresték. Néhány óra keresés után elmentek azt állítva, hogy látták a fiú holttestét.
„A fiú haláláról senki nem hallott a környéken, és (a fulánik) nem is értesítették a helyi közösség vezetőjét”,- emlékezett vissza Blessing. A rukubai úti események tüntetéseket eredményeztek a rákövetkező napon. A biztonsági erők tétlensége ellen demonstráltak az egész városban, akik a támadás négy órája alatt meg se jelentek a helyszínen, míg a támadók vérfürdőt rendeztek.
Dashe Joshua, emberjogi aktivista, a biztonsági szerveket az öldöklések megfékezése kapcsán alkalmatlansággal vádolta meg.
„Hogy tudnak fegyveresek behatolni a városba és ilyen bűntettet végrehajtani? Mikor ilyesmi történik a távolabbi falvakban, a biztonsági szervek azt mondják, hogy nem lehetnek ott mindenhol, de ez most a fővárosban történt”- nyilatkozott Joshua.
Helyi források szerint szeptember 27. és 30. között több tucat ember vesztette életét a városban történt erőszakosságok következtében. Jó pár házat kifosztottak vagy leromboltak.
„Sok életet vesztettünk”- mondta Dr. Soja Bewarang tiszteletes, a Nigériai Keresztény Szövetség Plateau állami elnöke. „Ingatlanokat úgyszintén, beleértve a lerombolt templomokat is. Sokan kényszerültek áttelepülni. Az emberek félelemben élnek, nem tudván, mikor látogatja meg közösségüket a halál és a pusztítás.”
A támadásra és az azt követő zavargásokra reagálva Plateau állam éjszakai kijárási tilalmat szabott ki Észak- és Dél-Jos helyi kormányzati területein.
Varga Gergő Zoltán
Forrás és kép: World Watch Monitor
