Liszt keleti szenvedélye áll az idei Lisztomanias középpontjában
Liszt Ferenc, virtuóz zongorista, ragyogó zeneszerző, a kulturális „vállalkozók” úttörője, egész Európában utazott. De ez a látomásos ember is szenvedélyesen oda volt a Keletért, amint azt a chateauroux-i Lisztomanias is szemlélteti, amely október 19-én nyílt meg.
Maga mondta, hogy „szomjazom a Keletre, mert belefáradtam a Nyugatba.”
Nicolas Dufetel, a CNRS-IReMus zenetudósa szerint a Magyarországon született Liszt szinte természetesen vonzódott a Kelethez. Nagyon kevesen tudják, hogy Isztambulban a szultán előtt játszott. Párizsban a magyarok becsületbeli kardot adtak neki, az ottománok által örökölt hagyomány szerint … Az idei Lisztomania éppen ezért a zeneszerző és zongorista keleti szenvedélyeire hívja fel a figyelmet, október 24-én bemutatják azokat a darabokat, amelyekben Liszt Franciaországot, Egyiptomot, Örményországot és Palesztinát is megzenésítette. Zongorára írt darabok lesznek a főszerepben természetesen, de a közönség meghallgathatja Közép Európa jellegzetes hangszerét, a cimbalmot is.
Kiderült a Lisztomania jövő évi témája is: Liszt és barátai, vagy „hogyan kell tisztelegni ennek a művésznek a jelentősége előtt”.
A chateauroux-i Lisztomanias fesztivál ötlete egy 1844-es levél tanúsága szerint magától Liszt Ferenctől származik: szerelmével, Georges Sand-nal rendszeres zenei programokat akartak szervezni a Nohant-hoz közeli városban. A terv végül 2002-ben valósult meg: ekkor rendezték az első Lisztomanias fesztivált.
(La Croix)
