A párbeszéd pápáját és a vértanú püspököt avatja szentté Ferenc pápa vasárnap

Ferenc pápa vasárnap, a Szent Péter téren avatja szentté a II. Vatikáni Zsinattal az egyházat a modern korba bevezető VI. Pál pápát és az 1980-ban mise közben meggyilkolt Óscar Arnulfo Romero y Galdámez salvadori vértanú érseket, mellettük  az irgalmas szeretet négy szentje is az oltár dicsőségére jut október 14-én: Francesco Spinelli, a Legszentebb Oltáriszentséget Imádó Nővérek kongregációjának alapítója; Vincenzo Romano, aki Torre del Grecóban volt plébános és mindig a legutolsók mellett állt; Maria Katharina Kasper szűz, a Jézus Krisztus Szegény Szolgálóleányai kongregáció alapítója; valamint Jézusról nevezett Szent Teréz Nazaria Ignacia szűz, az Egyház Keresztes Misszionárius Nővérei kongregációjának alapítója.

Hetvenezer hívőt várnak a kanonizációs szertartásra, többségük az észak-olaszországi Lombardia egyházmegyéiből érkezik, ahol Giovanni Battista Montini, a későbbi VI. Pál született. A  szertartás elején a szentté avatási kongregáció prefektusa, Angelo Becciu bíboros és a két szentté avatási eljárás ügyvédje (posztulátor) pápai engedélyt kér a kanonizációra, majd bemutatja a szentté avatandók életét. 

VI. Pál – 1956-ban kiállt a magyar forradalom mellett

Az 1897-ben a Bresciához közeli Concesióban született Giovanni Battista Montinit 1920-ban szentelték pappá, 1937 és 1952 között a szentszéki államtitkárságon magas beosztásban dolgozott. 1955-től Milánó érseke volt, 1963 júniusában választották meg pápává, és 1978-ig vezette az egyházat. Az olasz püspöki kar napilapja, a L’Avvenire szerint VI. Pál modern értelmiségi, reformpápa volt, aki lezárta az elődje, XXIII. János elindította II. Vatikáni Zsinatot, és ezzel átvezette az egyházat a modern korba. VI. Pál volt az utolsó pápa, akit tiarával koronáztak meg, eltörölte azt a szokást, hogy a pápákat trónuson hordozzák, és bevezette, hogy a 80 évesnél idősebb bíborosok nem vehetnek részt a pápaválasztáson. Az első pápa volt, aki megválasztása után az akkori kommunikációs eszközön, a rádión keresztül szólt a hívőkhöz, és az első volt, aki nemzetközi látogatásokat tett, továbbá repülővel utazott.

A második világháború alatt a vatikáni diplomáciában dolgozó Montini pápaként a ’68-as diáklázadás és az olaszországi Vörös Brigádok (BR) terroristaszervezet tevékenységének éveiben vezette az egyházat. 1968-ban egy dél-olaszországi acélgyárban mutatta be a karácsonyi misét, 1978-ban levelet írt a BR-nek a túszul ejtett Aldo Moro olasz kereszténydemokrata politikus elengedéséért. Utolsó enciklikáját (Humanae Vitae) a családról és családtervezésről írta, annak tartalma az egyházat is megosztotta. 1965-ben vezette be a püspöki szinódus – a pápa munkáját segítő püspöki tanácskozás – intézményét. 

1977-ben fogadta a magyar pártvezetőt, Kádár Jánost is. Pápasága alatt oldódott meg a Mindszenty-ügy: 1974-ben felmentette az 1956-ban a budapesti amerikai nagykövetségre menekült és önként lemondani nem hajlandó bíborost esztergomi érseki és prímási méltóságából. 1956-ban kiállt a magyar forradalom mellett.

Ferenc pápa 2014. október 19-én avatta boldoggá, miután 2013-ban az illetékes vatikáni kongregáció jóváhagyta az ehhez szükséges csodát, egy születendő gyermek VI. Pál közbenjárására bekövetkezett csodás gyógyulását. Ünnepeként az egyházfő születésnapját, szeptember 26-át jelölte meg. A szentté nyilvánításhoz szükséges második csoda is 2014-ben történt: egy olasz asszony terhessége elején olyan betegséget kapott, amely a saját és születendő gyermeke életét is veszélyeztette, s az orvosok abortuszt javasoltak neki. Ő az akkor boldoggá avatott pápához fohászkodott, és lánya épen, egészségesen született meg. Ferenc pápa 2018 márciusában írta alá azt a rendeletet, amely elismerte a csodákat, s az év májusában bejelentette, hogy október 14-én a San Salvador-i Óscar Romero érsekkel együtt szentté avatja elődjét.

Óscar Romeró – gyászmise közben lőtték le a nincstelenek védőjét

Az 1917-ben Cuidad Barriosban született Romerót 1943-ban szentelték pappá, 1970-ben püspök, 1977-től San Salvador érseke volt a katonai diktatúra, tüntetések, sztrájkok, éveiben. 1977-ben azonban – nem sokkal a beiktatása után – egy választási csalás elleni nagyszabású tiltakozás vérfürdőbe torkollott, március 12-én pedig megölték a barátját, Rutilio Grande atyát, a szegények pártfogóját.
    Ez az esemény megváltoztatta látásmódját, ettől kezdve a szegények, az elnyomottak, a nincstelenek védőjévé, szószólójává vált, és szentbeszédeiben, amelyeket nem csupán a székesegyházban, hanem az egyházmegye rádiójában az egész országban hallhattak a hívek, folyamatosan szóvá tette a katonaság és a halálbrigádok jogtalanságait. Tényleges segítséget is nyújtott, jogsegélyszolgálatot működtetett, látogatta és bátorította a vidéki közösségeket, ahol a halálosztagok működtek.  1979-ben a Vatikánban II. János Pál pápának bemutatott hét dossziét, amelyek a gyilkosságokról, eltűnésekről, az emberi jogok megsértéséről szóló jelentéseket és dokumentumokat tartalmaztak. 1980 februárjában említette először a nyilvánosság előtt, hogy halálosan megfenyegették, de nem akarta elhagyni a hazáját.

1980. március 24-én, miközben az Isteni Gondviselés Nővérei elfekvőkórházának kápolnájában egy barátja elhunyt édesanyjáért mutatott be gyászmisét, az oltárnál halálos lövés érte. A merénylő elmenekült.  Temetési szertartásán, amelyen több tízezren (más források szerint százezrek) vettek részt, a mexikói érsek beszéde alatt bomba robbant, mire a katonák lövöldözni kezdtek, 40 halottat és száznál több sebesültet hagyva maguk után.

Rómában 1996-ban kezdődött meg Romero érsek boldoggá avatási eljárása, amely egy időre megszakadt, majd Ferenc pápa 2015. február 3-án dekrétumban nyilvánította ki, hogy Romero érseket a hite miatti gyűlöletből gyilkolták meg, és halálát vértanúságnak minősítette. Ezzel hivatalosan is folytatódott a boldoggá avatási folyamat. Magára a szertartásra 2015. május 23-án San Salvadorban került sor. Ugyanebben az évben ő lett a rászorulók segítését végző Nemzetközi Karitász (Caritas Internationalis) védőszentje. 2018 márciusában Ferenc pápa aláírta azt a rendeletet, amely elismerte a Romero érsek közbenjárására történt csodákat, majd májusban bejelentette, hogy VI. Pál pápával együtt október 14-én szentté avatja.