Putyin, Merkel és Macron után Orbán Viktorral is találkozik Erdogan
A júniusban másodszor is elnökké választott, a 2017-es népszavazáson jóváhagyott alkotmánymódosítás révén immár kiszélesített, végrehajtói jogkörökkel felruházott török államfő júliusban Brüsszelben vett részt a NATO-tagországok állam- illetve kormányfőinek csúcstalálkozóján, majd a hónap végén Dél-Afrikában, a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítő, úgynevezett BRICS-országok csúcstalálkozóján vett részt, és Zambiába is ellátogatott.
Új fejezet a magyar-türk kapcsolatokban
Szeptember elején Kirgizisztánban, Biskekben és Csolpan-Atában a türk országok többségét, Törökországot, Azerbajdzsánt, Kazahsztánt és Kirgizisztánt tömörítő Türk Tanács állam- illetve kormányfőinek csúcstalálkozóján vett részt, melyre Orbán Viktor magyar miniszterelnök is hivatalos volt, és kijelentette, hogy Magyarország kész megnyitni a türk-magyar együttműködés új fejezetét.
Alig egy héttel később a török elnök Teheránban egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Haszan Róháni iráni államfővel a szíriai helyzetről, majd 10 nappal később kétoldalú megbeszélést is folytatott Vlagyimir Putyinnal a Fekete-tenger partján fekvő Szocsiban. Itt állapodott meg a két államfő arról, hogy demilitarizált övezetet alakítanak ki a szíriai Idlíb tartományban, amely a közel-keleti ország utolsó olyan jelentősebb területe, amely a felkelők kezén van. Előtte két nappal pedig Baku első világháborús felszabadulásának 100. évfordulójának megünneplésén vett részt Azerbajdzsánban.
Szeptember végén Erdogan New Yorkban felszólalt az ENSZ Közgyűlésének általános vitájában, melynek alkalmából kétoldalú találkozót is tartott a többi között Emmanuel Macron francia elnökkel, Petro Porosenko ukrán államfővel, Haszan Róháni iráni elnökkel, Charles Michel belga kormányfővel, Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel, Abe Sindzó japán kormányfővel és Theresa May brit miniszterelnökkel.
A Merkel-Erdogan találkozó nem volt sima ügy
Recep Tayyip Erdogan török elnök utolsó hivatalos útja szeptember végén Németországba vezetett, ahol Angela Merkel kancellár és Frank-Walter Steinmeier szövetségi államfő is fogadta. Angela Merkel itt elmondta, hogy mély nézeteltérések jellemzik a német és a török vezetés kapcsolatát. Kiemelte, hogy nézeteltérések legfőképpen a jogállamiság és az emberi jogok ügyében vannak, és ezeket mindig szóvá kell tenni, mert csak a párbeszéd vezethet el a megértésig. Mint mondta, a Németországnak és Törökországnak egyaránt stratégiai érdeke a jó kétoldalú kapcsolat.
Erdogan köszönetet mondott Németországnak a Szíriából a hazájába menekült emberek ellátásának támogatásáért, és kiemelte, hogy elsősorban a gazdaság területén kell erősíteni az együttműködést. A török államfő aláhúzta, hogy a német félnek tiszteletben kell tartania a független török igazságszolgáltatás döntéseit és a kétoldalú kapcsolatok, illetve mindkét ország biztonsága érdekében segítenie kell a török hatóságok munkáját.
