6 év visszatartás után egy hajórakománnyi Bibliát adott közre Szudán

A szudáni kormány végül elvámolta a feltehetőleg Port Szudánban, hat évig visszatartott bibliaszállítmányt. Az arab nyelvű Bibliákat két hete adták ki és szállították el a fővárosba, Kartúmba, az egyházi vezetők évek óta tartó kéréseit és fellebbezéseit követően – közölte a World Watch Monitor forrása.

„2011 óta a kormányzati vámtisztviselők több arab nyelvű bibliaszállítmány elvámoltatását halasztották el Port Szudánban, mindenféle magyarázat nélkül” – mondta a forrás, hozzátéve, hogy ott hagyták a konténerekben szétmállani a Bibliákat, miközben az országban megközelítőleg 2 millió keresztény néz szembe komoly Biblia- és oktatási anyaghiánnyal.

Múlt év októberében egy magasabb rangú egyházi vezető, aki a több ezer Biblia és más keresztény irodalom szudáni importját felügyelte, elmondta, hogy

a Biblia Társulat egy darab új Bibliát nem kapott 2013 óta.

Az Open Doors 2018-ban összeállított 50-es listáján Szudán a 4. olyan ország, ahol keresztényként a legnehezebb élni. Az Egyesült Államok Nemzetközi Vallásszabadsági Bizottságának (USCIRF), egy független, kétpárti tanácsadó testületnek álláspontja szerint az ország helyzete különös aggodalomra ad okot.

2011-ben, Omar al-Bashir szudáni elnök úgy nyilatkozott, hogy „100%-ig”  iszlám alkotmányt vezetne be, miután a keresztény többségű déli térség az elszakadás mellett tette le voksát. Azóta a külföldi misszionáriusokat kitaszították, a templomokat elkobozták, vagy lerombolták, a vezetőiket pedig zaklatják és letartóztatják.

Fejlemények

A Bibliák kiadása egybeesett a 19 egyházi ingatlan visszaszolgáltatásával. Ján Figel’, az Európai Unión kívüli Vallásszabadság Elősegítésének különleges követe üdvözölte a jó hírt és „a szudáni kormány ésszerű döntéseit”. Figel’ többszöri szudáni látogatása során kifejezte aggodalmait a vallásszabadság hiányát illetően.

„Megmondtam a Szudán külföldi megítélését rosszalló Ghandour külügyminiszter úrnak,” hogy biztosan jobb képet tud alkotni Szudánról világszerte, ha kézzel fogható dolgok fejlesztésébe fognak. Ilyen például a vallási kisebbségek gondozása. „És ő figyelmesen hallgatott” – mondta Figel’, majd hozzátette: „Idővel jobban látjuk majd az ezen új döntések mögötti szándékokat, de azt kívánom, ez a trend folytatódjon.”

Szudán az utóbbi időben tett lépéseivel arrafelé mutat, hogy normalizálni szeretné az Egyesül Államokkal való kétoldalú kapcsolatait, és hogy lekerüljön az USA terroristákat szponzoráló országokat összegyűjtő listájáról. Emberjogi csoportok felszólították Washingtont, hogy álljon meg a kapcsolatok normalizálásában, mivel a térségben nem történik előrelépés az emberek jogait illetően.

Az USCIRF delegációja májusban Kartúmban és Észak-Darfurban járt, ahol úgy nyilatkoztak számukra, hogy

Szudánban „nincs vallásszabadság.”

Mindeközben a CSW emberjogi szervezet „mély aggodalmát fejezte ki” az ENSZ, szudáni emberjogi helyzettel foglalkozó, független szakértője, Aristide Nononsi mandátumának lejárta miatt.

Habár az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa megújította mandátumát még egy évvel múlt heti ülésükön, döntést hoztak arról, hogy a független szakértő munkája többé nem szükséges az Emberi Jogok Főmegbízottjának (OHCHR) hivatalba lépését követően Szudánban.

2017-2018-as jelentésében Nononsi részletezi az emberi jogok megsértését, beleértve a templomrombolásokat is, és ahogy a CSW vezérigazgatója, Mervyn Thomas kifejezte, „a helyzet a valóságban elég komoly ahhoz, hogy állandó figyelmet követeljen az Emberi Jogi Tanácstól, amíg maradandó fejlesztések nem történnek az emberi jogok területét illetően.”

Varga Gergő Zoltán

Forrás és kép: World Watch Monitor