Övék a mennyek országa – III. rész


Hirdetés

Sorozatunkban a közel-keleti keresztények mindennapos harcait közvetlen közelről elénk táró dokumentumfilm-sorozat egyes részeit mutatjuk be. Siklósi Beatrix és Marossy Géza 2017-ben forgatott filmje megrendítő egyenességgel és mindenféle köntörfalazás nélkül szólaltatja meg a lerombolt templomok és felrobbantott otthonok közt a mai modern világ keresztény hitének talán legnagyobb harcosait. 3. rész.

A közmédia forgatócsoportjának úti célja ez alkalommal Szíria. Hölvényi György, Böjte Csaba és Sajgó Szabolcs most is elkísérte a stábot, mely a háborús övezetben hat napig forgatott.

A film, a benne megszólaltatott elöljárókkal és a vezetőkkel készített interjúk során választ keres arra a kérdésre is, hogy mi lehet ennek a lassan évtized hosszan elnyúló háborúnak az oka, amelyet az ott lakók nem akartak, nem értik, miért történik, és úgy érzik, hogy semmi közük hozzá. Az olaj? Földgáz, fegyverek, nagyhatalmi háttérjátszmák, a demokrácia exportálása, vagy egyszerű területszerzés?

A kezdő képsorokon emlékképek villannak be a háború előtti szír hétköznapokról, amikor megfért egymás mellett keresztény és muzulmán. A damaszkuszi ferences testvérek is erre hívják fel a figyelmet: az ország a háború előtt békében élt, nem voltak problémák, nem okoztak nemzetközi bonyodalmakat.

A kormányuk nem csak toleráns, de teljességgel elfogadó volt velük szemben, amit a minden vallási intézmény, templom és kolostor számára ingyen juttatott víz és áramszolgáltatás, valamint az adómentesség is ékesen bizonyít.

Nem akarnak kormányváltást, csupán békében élni. Nem akarnak saria törvényeket, ISIS-t, mert ezek elveszik a szólásszabadságot, az emberek szabad vallásgyakorláshoz, a békés élethez, tanuláshoz való jogát.

A II. világháború utáni legnagyobb pusztítás elszenvedője, Aleppó városába II. Ignác Efrém ortodox pátriárka hívta a magyar küldöttséget, hogy együtt emlékezzenek meg az öt éve elrabolt két püspökről, akik felől azóta nem hallottak. Csak a reményük maradt meg, hogy életben vannak még. Az atyák elrablásuk napján vallástól független, humanitárius szolgálatot láttak el, mikor az emberrablók a sofőrjüket lelőtték, őket pedig elhurcolták. A helyieknek meggyőződése, hogy elrablásuk oka egyszerű nyomásgyakorlás a keresztényekre, hogy hagyják el Szíriát. Ők jelenlétükkel üzennek, hogy nem érnek célba ezek a törekvések, Szíriát nem lehet keresztények nélkül elképzelni, ez atyáik földje, és itt voltak már az iszlám előtt is.

Az elvándorló keresztények száma kis híján így is kiteszi a közösségek felét. Haroutune Seliman, a szíriai protestáns egyház vezetője ezzel kapcsolatban megértését fejezi ki. Hiába erős a lélek és hazaszeretet a helyiekben, mikor folyamatosan záporoznak a bombák, eljöhet az idő, hogy már nem bírják tovább és békésebb hely után néznek, ahol nyugodtan, méltóságban újrakezdhetik az életüket. Arról is szólt viszont, hogy tapasztalatai szerint a kivándorlók gyakran panaszkodnak arra, hogy Európában, Amerikában, vagy Kanadában nem találják a helyüket, idegeneknek érzik magukat, mert nem ismeri őket ott senki, más kultúrák képviselői nem értik meg őket. Beilleszkedni kényszerülnek és van, aki képes is erre, van aki viszont nem, és ők visszavágynak és vissza is mennek hazájukba, ha tehetik.

A filmben betekintést nyerhetünk egy szentmisébe is, melyet Magyarország vezetőiért ajánlott fel Jean-Clement Jeanbart melkita görög-katolikus érsek, hálából országunk kivételes és Európában tökéletesen egyedülálló segítségnyújtásáért, és ügyükhöz való hozzáállásáért. A stáb elutazik még Homsz kihalt városába, melynek utcáira apránként, de biztos léptekkel szökik vissza az élet, Maalulába, ahonnan első kézből hallhatunk a közelmúltból való megrendítő történeteket helyi vértanúkról, és jár Damaszkuszban is, ahonnan kiindulva Szent Pál annak idején bejárta a világot, hirdetve az evangéliumot.

„Testvéreim! Ezek a gyermekek Aleppó népét képviselik. Aleppó népe soha nem hal meg, soha nem fél. Sok három, négy, öt, hat, hét éves gyermek van itt, ami azt jelenti, hogy ők a háború alatt születtek. Ez Urunk kegye. Ő megvédte ezeket a gyerekeket. Isten azért védte meg ezeket a gyerekeket, mert jövőt szán Szíriának.” /Haroutune Seliman/

A sorozat harmadik része megtekinthető ezen a linken.

Varga Gergő Zoltán


Hirdetés

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb