Szexrabszolgából emberjogi aktivista
Menekülés az Iszlám Állam poklából – Nadia Murad története fogságról, szex-rabszolgaságról és az átélt borzalmakról.
Nadia Murad azon hétezer jazidi nő közé tartozik, akiket még 2014-ben raboltak el szélsőséges szunnita muszlim harcosok Észak-Irakban. Nyolc fiútestvéréből ötöt, mellettük pedig édesanyját is lemészárolták. A most 25 éves jazidi nő egy kurd nemzetiségű zárt vallási közösséghez tartozik. Követik mind a Koránt, mind a Bibliát, de vallási hagyományaik szájról szájra terjednek. Az ISIS ördögimádóknak tekinti a közösséget, ezért megpróbálták kiirtani őket.
Egyik testvére, Said, hatalmas szerencsének köszönhetően túlélte a kivégzéseket. Egy interjú után a Fókusz riporterének, Dörmer Csabának ismerős volt a név és a történet, majd meglepő találatra bukkant az archívumban. Kiderült, hogy Nadia életben maradt bátya egy hónappal a mészárlás után nyilatkozott a műsornak. Előkerült a majdnem három és fél éves interjú, majd amikor megkapta a családi fényképet, a riporter akkor tudta beazonosítani, hogy Said nem más, mint Nadia életben maradt testvére. A két testvér évekkel később az egyik menekülttáborban találkozott. Nadia akkor tudta meg, hogyan menekült meg a bátyja. A fiatal férfi Irakban maradt, de tartják a kapcsolatot. Ő már akkor sejtette, hogy a két lánytestvérére a megaláztatás és a rabszolgaság vár.
Az Iszlám Állam fegyveresei 2014-ben törtek be az iraki Sinjar városába, ahol a férfiakat megölték, a nőket pedig magukkal vitték rabszolgának. Nadia első szökési kísérlete nem sikerült, viszont másodjára eljutott egy menekülttáborig, majd Németországba utazott, ahol – miután történetét megismerte a nyilvánosság is – elindított egy programot: menedéket nyújtott olyan gyerekeknek és nőknek, akik túlélték az ISIS bántalmazásait. Ezért 2018 elején Nobel-békedíjra jelölték. A történetét elmesélte az ENSZ-ben, majd Amerikában, azóta pedig sok helyre elutazott a világban, hogy elmondja, mi történt Irakban, és hogy a terroristákat végre megállítsák.
Nem a harcban, hanem a nyilvánosság erejében hisz.
Nadia és egy másik jazidi emberi jogi aktivista, Lamija Aji Basár 2016-ban megkapta az Európai Parlament Szaharov-díját, amellyel a gondolat és véleménynyilvánítás szabadságáért folytatott küzdelmüket ismerte el a szervezet. Ügyét George Clooney felesége, Amal Clooney karolta fel. Az emberi jogi ügyvéd több fórumon is fellépett az érdekükben. Nadia könyvet írt a történetéről, amely immár magyarul is olvasható. Társával együtt megkapta az Európa Parlament emberi jogi elismerését, a Szaharov – díjat, majd az ENSZ jószolgálati nagykövete lett.
Nem tudom elképzelni, hogy a mi generációnk tagjai, akik szemtanúi voltunk ezeknek a bűntetteknek, ezentúl teljes szívünkből élvezzük az életet. Ez nem megy. Ami javíthatja a helyzetet, az az igazság, ha azt sikerül elérni és kimondani, talán jobb lesz. Megnyugszunk.
Forrás: Orientalista.hu – NLCafé via keletfiataljai.hu
Kép: Eduardo Munoz (Reuters)
